A tetőtér utólagos beépítése
Több helyre lenne szükség, és a tetőtér beépítése tűnik a legpraktikusabb megoldásnak? Remek ötlet, és nem is kell hozzá minden esetben engedély! Vegyük sorra az ezzel kapcsolatos tudnivalókat – illetve hogy mire érdemes figyelni.
Jogi háttér
A leggyakoribb kérdés, hogy a tetőtér beépítéséhez mikor nem kell engedély. Az 1997. évi LXXVIII. törvény (vagyis építési törvény) 33/A. §-a alapján a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű új házak építése, valamint a meglévők bővítése csupán bejelentést kíván. Ha viszont nem változik meg a tető formája a beépítéssel, akkor jogi értelemben nem történik bővítés, és még csak be sem kell jelenteni.
- március 15. óta a tetőtér beépítése nem számít bele a helyi építési szabályzatban foglalt szintterületi értékbe, mint ahogy a tetőtérben utólag kialakított lakások sem számítanak
- bele az adott területre vonatkozó maximális lakásszámba. Mindez azért különösen kedvező, mert az arra alkalmas régi bérházak és a műemlékké nyilvánított épületek tetőtere is
- beépíthetővé vált, a családi házak tetőtér-beépítése pedig könnyebb lett.
Valójában a beruházás műszaki tartalmától függ, hogy van-e szükség bármilyen hatósági eljárásra vagy engedélyeztetésre. Egy lift beépítése például biztosan ebbe a kategóriába tartozik, mint ahogyan a tető térfogatának megváltozása is. Ikerháznál vagy zárt sorú ingatlannál felmerülhetnek tetőszerkezeti vagy alapozási kérdések, amik kiviteli tervet és e-naplót igényelnek.
Érdemes még tudni, hogy ha az épület egy építész korábban megtervezett és engedélyeztetett munkája, akkor a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásoló változtatások jogosulatlannak számíthatnak.
Mit jelent a „beépíthető tetőtér”?
Ingatlanhirdetésekben gyakran látott kifejezés a „beépíthető tetőtér”. Nem mindegy azonban, hogy csupán laikus megállapításról van-e szó, vagy statikailag valóban kivitelezhető a dolog.
Támogatás igénybevételéhez vagy hitelfelvételhez általában kérni szokták a hivatalos terveket, amihez építész és statikus közreműködése szükséges – de ez mindenki számára ajánlott, akinek fontos a biztonság, és szeretne korrektül eljárni az ügyben. A tetőtér tehát nem attól lesz „beépíthető”, hogy még nincs beépítve, hanem attól, hogy a házra szabott tervek alapján adott a beépítés lehetősége.
A beépíthetőség megállapításához elengedhetetlen a helyszíni szemle, ami az alapozás, a falak és a födém vizsgálatából áll. Ilyenkor szokás ellenőrizni a rendelkezésre álló lépcsőteret és az épületet összefogó koszorú meglétét – utóbbi hiánya más megoldással is áthidalható.