Amit a vályogról mindenképpen érdemes tudni
A sokáig „lenézett” vályog előnyeit ma egyre inkább kezdik felismerni. Magyarországon a vályogfalazatú épületek száma magas, a lakosság 13-14%-a vályogból készült házban lakik, ami több, mint félmillió épületet jelent országosan. Ezek a házak rendszerint régen épültek, így karbantartásuk, felújításuk időszerű lehet.
A vályog előnyei
A vályognak mint építőipari alapanyagnak rengeteg előnye van. Igaz, hogy óvni kell a víztől, de ha nem éri nedvesség, rendkívül tartós. Rugalmas anyag, nem bomlik és a rovarok is elkerülik. A vályogból épített házakban minden évszakban kellemes a hőmérséklet, nyáron hűs, télen pedig jól tartja a meleget, vagyis nagyon jó a hőtároló képessége. Különösen a legkorszerűbb, 6-700 kg/m3 sűrűségű téglákról mondható ez el.
A vályog szabályozza a páratartalmat, vagyis kellemes belső mikroklímát teremt. A vályogból épült házakban ritkán van szükség klímaberendezésre, és télen is kevesebb fűtést igényel. Nem bocsát ki az egészségre ártalmas anyagokat, sőt megköti a levegőben szálló porszemeket. Tűzálló, ezért építenek belőle például kemencét is.
A vályog hátrányai
A vályog leginkább problematikus tulajdonsága, hogy nagyon érzékeny a nedvességre. A belőle készült házak hajlamosak a beázásra, nedvesedésre. A régen épült vályogházak ezért egészségtelenek, sokszor mállik róluk a vakolat, nedvesek belül a falak. Régen ezeket a házakat nem tudták megfelelőképpen szigetelni, pedig az ilyen otthonok felújításakor a legfontosabb teendő a szigetelés.
Hátránya a vályognak, hogy nehéz rá olyan vakolatot készíteni, amely nem pereg. A mai építési anyagok, hálók, nádszövetek alkalmazásával azonban ez a probléma orvosolható.
A vályogház felújítása
A régi vályogházaknak nincsenek egységes tulajdonságaik, mivel anyaguk nem ipari termék. Ezért felújításkor elengedhetetlen a falszerkezet vizsgálata. E vizsgálat célja, hogy a kivitelező el tudja dönteni, hogy milyen anyagokat és megoldásokat alkalmazzon.
Az első lépés a felújítás során annak kiderítése, hogy mi okozta a ház állagromlását. Az ok legtöbbször az, hogy vízzel érintkezett, ezért meg kell állapítani, hogy pontosan hol és milyen módon történik a vizesedés.
A leggyakoribb probléma, hogy a tetőről a vizet levezető csatorna nem nyúlik ki elég messzire a faltól. Ilyenkor az esővíz lefolyik a falakon, visszafröccsen a földről, illetve feláztatja a talajt, amelyből a nedvesség felszivárog. A másik gyakori probléma, amely komoly károkat okozhat, a túl közel ültetett növények túlöntözése. Tanácsos legalább egy méternyi távolságot tartani a vályogfalak és a növények között.
A vályogház szigetelése
A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása kulcsfontosságú. Olyan anyagot kell választani, amely megfelelő páraáteresztő képességgel rendelkezik. A rosszul megválasztott vagy indokolatlanul alkalmazott hőszigetelő rendszer az enyhén nedves falak természetes száradását akadályozhatja. Ezért vályogháznál nem alkalmazható a legnépszerűbb szigetelő anyag, a nikecell.
Bátran használható viszont az üveggyapot, amely nagyon jó páraáteresztő, tűzálló, tartós és kiváló a hő- és hangszigetelő képessége. Lehetséges még szigetelni kőzetgyapottal, amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az üveggyapot.
Amennyiben a külső munkákkal végeztünk, érdemes a padló és a födém szigetelését is megoldani. Ehhez is természetes anyagot kell választani, például kerámiát. A padlásfödém esetében is a kőzetgyapot és az üveggyapot a jó választás. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a nyílászárók cseréjénél lehetőség szerint ne műanyagból, inkább fából készültet építsünk be.
A vályogház vakolása
Régen a vályogházak leggyakoribb vakoló anyaga mind a külső, mind a belső oldalon az agyag és a mész volt. Ezen anyagoknak a hő- és páratechnikai tulajdonságai a vályogéhoz hasonlóak, így ideális rendszert alkotnak a falazattal.
Száraz vályogfalak vakolása történhet a hagyományos mész-cement vakolatokkal, arra kell csak figyelni, hogy felhordása előtt a falazatra 20/20 vagy 25/25 mm-es osztású, rozsdamentes, pont hegesztett rabichálót kell helyezni, amely segíti a tapadást.
Mész-cement vakolatok helyett szóba jöhetnek a természetes, cement nélküli, kizárólag mész kötőanyagú, úgynevezett NHL-rendszerek is, ezek tartalmazzák az alapvakolatot és a különféle simítóvakolatokat.
