Egy gyakori veszélyforrás: az azbeszt

Meglepően sok helyen előfordulhat azbeszt, ha régi épület felújításába, átépítésében kezdünk. Ha ezzel az igen veszélyes anyaggal találkozunk a lakásban vagy a házban, a felújítás megtervezése különös körültekintést és felkészülést igényel.

 

Mi is az azbeszt és hol találkozhatunk vele?

Az azbeszt a természetben is előforduló, szálas szerkezetű ásvány, amely ipari szempontból számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Például remek hőszigetelő, tűz- és saválló, valamint hajlékony és rugalmas anyag. És nem mellesleg ez az évszázadok óta használt anyag az előbbiek mellett még olcsó is, így nem meglepő, hogy a második világháborút követő ötven évben nagy népszerűségnek örvendett.

Az azbeszt különböző származékait az építőiparban tetőfedésre, vízcsövek kialakítására, burkolásra és szigetelésre használták, de emellett a gépjárműiparban is felhasználták, illetve a tűzvédelmi öltözetek előállításánál is elterjedt a használata. Néhány évtized elteltével derült csak ki, hogy igen komolyan károsítja a környezetet és használata súlyos egészségügyi kockázattal is jár. Mára már a legtöbb fejlett ipari ország betiltotta az azbesztet, Magyarországon 2005 óta tiltott a használata.

Mik a veszélyei és hogyan kell eltávolítani?

Egy lakóház vagy középület esetében jellemzően cementtel kevert formájában találkozhatunk azbeszttel, ahol – a felhasználástól függően – az azbeszt-rostok aránya 10% és 90% között mozoghat. Az ép, sérülésmentes azbeszt-tartalmú anyagok általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot, ezzel szemben a sérült, kopott felületekről a légmozgás hatására könnyen azbeszt-rostok kerülhetnek a levegőbe. A szálló rostszálak belégzése egészen kis mennyiségben is visszafordíthatatlan tüdőkárosodáshoz, illetve rákos megbetegedésekhez vezethet.

Saját és környezetünk egészségének megóvása érdekében különösen fontos, hogy egy régi, főként az 50-es, 60-es, 70-es években épült ingatlan felújításakor egymagunk soha ne kezdjünk bele gyanús részek bontásába. Előbb vizsgáltassuk be a kérdéses területeket! Azbesztet tartalmazhatnak a sík és hullámpala tetők, az ereszcsatornák, víz- és gázvezetékek, kazánok, fűtéscsövek, központi fűtés vezetékek, kémények, álmennyezetek, lambériák, illetve bármely olyan része az ingatlannak, ahol tömítést vagy szigetelést alkalmaztak.

 

Mire számíthatunk, ha azbesztes épületet újítunk fel?

Ha a laboratóriumi vizsgálat azbesztet mutat ki, az sajnos jelentősen megnöveli a költségeket. A veszélyes anyag bontását szakemberek végzik, a környezettől elzárva, a felszabaduló rostok, illetve a por terjedését gátló védőintézkedések mellett. Az eljárás szigorúsága és költsége függhet az azbeszt és a cement arányától, de azzal is számolnunk kell, hogy mivel veszélyes hulladékról van szó, maga az anyag elszállítása és annak leadása is növelni fogja a költségeinket.

A kockázatok miatt semmilyen házi megoldás nem ajánlható, egy régi ház vagy lakás vásárlásakor érdemes tehát az azbesztmentesítés gondolatával is megbarátkozni. A bontás, elszállíttatás, illetve a leadás mellett a korszerű anyagokkal történő visszapótlás – például az újbóli födémszigetelés – költségeit is számításba kell venni a felújítás költségvetésének elkészítésénél.

 

Az EU célkitűzései – pályázati lehetőségek

Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozásra. Az célkitűzések fontos részét képezi az azbeszt-tartalmú anyagok felhasználásának korlátozása is, és a végső cél az unió teljes területének megszabadítása ettől a veszélyes anyagtól.

Magyarországon 2022-ben az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. országos azbesztmentesítési pályázatot hirdetett a lakosság körében, és bár cikkünk írásakor ez a konkrét pályázat már lezárult, érdemes a későbbiekben is figyelemmel kísérni a híradásokat.