Épületszigetelés után – amire sokszor nem gondolunk
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy manapság, az energiaválság idején szinte minden az energiaárakról, az energiatakarékosságról, a fizetendő számlák lehetséges csökkentési módjairól, valamint a fűtés optimalizálásáról szól. Nem is gondolnánk arra, hogy nyílászárók korszerűre cserélése és az épület szigetelése új problémákat is felvethet.
Mik ezek?
Amíg nem volt szigetelve a ház homlokzata, és mielőtt légmentesen záródó ablakokra, ajtókra cseréltük volna a régi, kicsit már megvetemedett, huzatos nyílászárókat, azzal, hogy beengedtük a levegőt, egyúttal „átszellőztettük” a házat. Igaz, hogy a levegővel a meleg egy része is távozott és a fűtésszámla is magas volt, de a fűtés biztonsága szempontjából a régi helyzetnek megvoltak az előnyei is. A szigeteletlen, régi családi házakban, ha esetleg a kémény már nincs megfelelő állapotban, az esetleg visszaáramló mérgező gázok, a szénmonoxid és a széndioxid is ki tud jutni az épületből, nem okozva súlyos, végzetes balesetet.
Ha szigeteljük a ház falait, homlokzatát, azzal a falakon keresztüli szellőzés lehetőségeit is csökkentjük, és ezzel nemcsak az elhasznált levegő, hanem az esetleg kiáramló mérges gázok is bent maradhatnak a belső térben. Fokozottan igaz ez, ha a nyílászárókat is korszerűre cseréltük.
A másik, bár kisebb probléma, hogy ha a falak hőszigetelése után nem oldjuk meg a ház szellőzését, azzal megnövekszik a penészesedés lehetősége is.
A megoldás természetesen nem az, hogy ne keressük és alkalmazzuk a korszerű és energiatakarékos lehetőségeket, és továbbra is hagyjuk kiszökni a meleget, fizetve a magas energiaszámlát.
Tüzeléskor víz is keletkezik
Tüzeléskor az égéstermékekkel együtt víz is távozik: ha egy köbméter gázt „elfűtünk”, mintegy másfél liter víz távozik el a kéményen keresztül, Jelentős mennyiségű víz szabadul fel fatüzelés esetén is, és minél nedvesebb fával fűtünk, annál több víz távozik. Ezért – is – fontos, hogy minél szárazabb fát használjunk tüzelésre, a száraz fa égetésekor ugyanis sokkal kevesebb víz keletkezik, és nem szennyezi, korrodálja a kéményünket.
Kémény – nem mindegy, hogy milyen
A hagyományos kémények esetében külön szellőzési csatornán keresztül távozik el a levegő, illetve a nedvesség. Ami azonban kevéssé energiatakarékos megoldás, mivel a levegővel és a nedvességgel együtt a meleg levegő egy része is távozik.
Az új típusú, korszerű kémények zárt rendszerben működnek, függetlenek a lakás, illetve a ház levegőellátásától. A szükséges levegőt a lakás levegőjétől függetlenül biztosítják, és a keletkezett nedvességet is béléscsövön keresztül vezetik el. A béléscsövek a nedvességgel szemben ellenálló kerámiából készülnek, vízhatlanok és „füsttömörek”, így egyáltalán nem eresztik át a keletkező vizet. Így a kerámiacsöves kémények a jó hőszigeteléssel rendelkező házakban, lakásokban, épületekben is biztonságos és gazdaságos füstelvezetést képesek biztosítani.
Milyen kéményt válasszunk?
Ennek eldöntését természetesen szakemberre kell bízni, de az alapvető ismeretek azért hasznosak lehetnek.
A kémény kiválasztásánál meghatározó a tüzelőberendezés típusa és fajtája, az, hogy mivel fűtünk, kazánhoz, kályhához, kandallóhoz vagy tűzhelyhez keresünk-e biztonságos füstelvezetési megoldást.
A tüzelőanyag, illetve a tüzelőberendezés fajtája döntően befolyásolja, hogy mennyi víz fog keletkezni tüzeléskor. Például ha fatüzeléses kandalló vagy cserépkályha mellett döntünk, fűtéskor számolnunk kell nagyobb mennyiségű víz keletkezésével.
A kéményt megfelelő, biztonságos távolságra kell elhelyezni az éghető anyagoktól, s ez vonatkozik a födém, illetve tetőszerkezet áttörése körüli területekre is. A korszerű kémények része az úgynevezett esővédő sapka, ami csapadékos időben is megvédi a berendezést.
Ma már a kereskedelmi forgalomban kaphatók magas biztonságú, komplett kéményrendszerek, amelyek „konyhakészen” tartalmazzák az építési alapcsomagot, a tisztitóajtót, a kerámiacsövet, ásványgyapot hőszigetelő lapot, hézagoló kittet és minden, a kémény beépítéséhez szükséges kelléket. Az áruk a kémény típusától, illetve magasságától függ, általában 400-500 ezer forinttól kezdődnek és akár az egy millió forintot is elérhetik
