Jó, ha tudod: mikor kell a falrepedések miatt statikust hívni
Fókuszban a falrepedés: Az otthonunk falán megjelenő repedések nem mindig jelentenek komoly bajt. Vannak azonban komolyan veendő esetek, amelyekhez mindenképpen statikus véleményét kell kérni.
A statikus szakember szakvéleményben rögzíti a helyzetet, megállapítja a repedések kialakulásának lehetséges okát vagy okait. Leírja a lehetséges megoldásokat, és azok körülbelüli költségeit. Egy ilyen szakvélemény nem olcsó, de ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy szükség van-e rá, néhány dologgal tisztában kell lennünk.
A repedés iránya meghatározó lehet
A függőleges repedések viszonylag gyakori jelenségek. Leggyakrabban akkor fordulnak elő, ha a meglévő épülethez hozzáépítenek, vagy például új ablakot, ajtót vágnak a falba. Ilyenkor, ha az új
épületrészek nincsenek megfelelően összekötve a régi épületrésszel, a repedések kialakulása majdhogynem törvényszerű, de nem veszélyes. Vízszintes repedések ritkábban jelennek meg a falakon, de akkor komolyan kell őket venni. Ok lehet az alapozás hiánya vagy hibája, esetleg az, hogy víz éri a falakat.
Az átlós repedések rendszerint az ajtók és ablakok sarkainál jelennek meg, és a plafon, illetve a padló irányába terjednek. Az alap megsüllyedésének lehetnek ilyen következményei. Nem szabad félvállról venni!
A repedés mérete
Az egy milliméternél vékonyabb repedéseket hívja a szakma hajszálrepedésnek. Ha ilyen repedések jelennek meg a falon, nem kell megijedni, ezeket ki lehet glettelni. Ha azonban a repedés szélesebb, érdemes megfigyelni, hogy mélysége, hosszúsága, szélessége növekszik-e. A szakemberek gipsz pecsétet szoktak felhelyezni a kérdéses falszakaszra, és kb. fél év után megnézik, hogy a pecsét megrepedt-e. Ha igen, akkor statikus szakemberre van szükség annak kiderítésére hogy mi okozza a fal repedését. Ha a repedés egy centiméternél szélesebb, sürgősen statikust kell hívni!
A repedések okai
Alapozási hiba. Leggyakrabban újonnan épített házaknál fordul elő. Ha a kivitelező nem járt el elég gondosan, nem tömörítette az altalajt megfelelően és a ház megsüllyedt, a falazat elmozdul és megreped. Ha a repedések kialakulása alapozási hibákra vezethető vissza, akkor az alapot kell megerősíteni, javítani. Ez költséges eljárás, tapasztalt statikust és kivitelezőt kíván.
Víz. Gyakori, hogy az esővíz vagy a rétegvizek nincsenek megfelelően elvezetve. Ilyenkor a víz befolyik az alap alá és alámossa azt. Mindez adódhat csőtörésből is vagy a csapadék és a talajvíz beszivárgásából. Az eső és a talajvíz lassan fellazítja az alap alatti talajt, ami veszít teherbíró képességéből, és a ház idővel megsüllyed. A leghatékonyabban úgy védekezhetünk az ilyen esetek ellen, hogy a felszíni és a felszín alatti vizeket távol tartjuk a háztól. Az esetek többségénél ez az ereszcsatornák elvezetésével megoldható. Rétegvizek esetén, lejtős talajra épült házaknál költségesebb az eljárás. A biztos megoldást az épület köré telepített drénrendszer jelentheti. A drénrendszer egy olyan lyukacsos csőhálózat, amelyet a talaj alatt fektetnek le, és a domboldalról a talajszint alatt leszivárgó vizeket elvezeti.
Rezgés. Ha a szomszéd építkezni kezd vagy az utcába nehéz munkagépekkel, teherautókkal naponta többször is behajtanak, a talaj szerkezete az állandó rezgéstől megváltozik, s ez az épületek süllyedését, okozhatja. Ha a kiváltó ok megszűnik, a fal sem reped tovább. Ha azonban állandósul, bizony mélyíteni kell az alapot. Ez utóbbi drága mulatság, jó szakemberre érdemes csak bízni.
Födém problémák. Egy rosszul kivitelezett tetőszerkezet és födém is okozhat repedéseket, elsősorban válaszfalakon. Akkor is megjelenhet repedés, ha egy emeletes ház alsó szintjén kiütnek egy válaszfalat. Ilyenkor az alulról kitámasztatlan mennyezet megrepedhet, ezekben az esetekben is érdemes statikus szakember véleményét kérni.
