Megújuló építőanyagok: a kenderbeton

A kender egykor a legjelentősebb rostnövényünk volt, rostjaiból kötelet, vitorlavásznat és ruhaanyagot készítettek, magjából olajat sajtoltak és állati takarmányként is felhasználták. Kevéssé közismert, de ma már jó hőszigetelő és környezetbarát építőanyagként is számon tartják.  

A kendertermelés rendkívül gazdaságos, mivel a növény gyorsan nő, három hónap alatt akár a négy méteres magasságot is elérheti. Mostanában egyre gyakrabban építőanyagként is felhasználják.

Mi az a kenderbeton?

A kenderbeton egy viszonylag új építőipari anyag. A növény szárából készített kenderforgácsot mésszel, homokkal és néha cementtel is keverik, majd formába öntik, és megvárják, amíg az kiszárad.

A kenderbetonnal könnyebb dolgozni, mint a hagyományos téglával, és szigetelőanyagként vagy nedvességszabályozóként is kitűnően működik. A kenderrostból készített hőszigetelés nemcsak készházak, hanem meglévő hagyományos épületek utólagos hőszigetelésére is használható.

A kenderbeton összes alkotóelemét száz százalékban a természetből nyerik. Ezért amikor már nincs szükség rá, a szántóföldeken szétszórva elkomposztálódik, magas mésztartalma hasznos az elsavanyodó talaj számára.

A kenderbeton előnyei

A kenderbeton rengeteg előnyös tulajdonsággal bír. Tűzálló, légáteresztő és emellett kiváló szigetelő. Hiányzik belőle a beton törékenysége, és emiatt nincs szüksége a dilatációs hézagokra, ugyanis az anyag térfogata hőingadozás hatására sem változik meg. Energiatakarékos, nem mérgező, ellenáll a penésznek és a rovaroknak is.

A kenderbeton – hasonlóan a vályoghoz – segít kiegyenlíteni a napi hőmérséklet-ingadozásokat. A kenderbetonból épült házak télen jobban tartják a meleget, télen fűtés nélkül is 1-2 fokkal magasabb belső levegő hőmérsékletet tartanak fenn, mint téglaépítésű társaik. Nyáron pedig a napokig tartó, 30-36 fokos hőhullámok idején is csak nagyon lassan kezdenek belülről felmelegedni.

Az anyag nagyon jó hangelnyelő. A kenderbeton falazat ugyanúgy, mint a vályogház kiváló páraszabályozó képességgel rendelkezik. Bármilyen külső páratartalom esetén is állandó, stabil páratartalmat képes tartani az épületen belül. A belső levegő minősége ezért is jobb a hagyományos épületekben tapasztalhatónál. S ami egyáltalán nem mellékes: egy átlagos házhoz szükséges kender mennyisége növekedése alatt 53,5 tonna szén-dioxidot képes megkötni.

A kenderbeton hátrányai

A kenderbeton legfőbb hátránya, hogy a falakat hagyni kell megfelelően megszáradni, mielőtt a felületkezelés, például a mészvakolat felhordása megkezdhető. Ez legalább 6-8 hetet vesz igénybe, esetleg még többet is, ha hideg és nedves az idő. (Nyilvánvalóan ezt a tényezőt be kell építeni az építési ütemtervbe.)

Az anyag hátránya még, hogy nem rendelkezik megfelelő szilárdsággal, ezért nem alkalmas teherhordó falak építésére. E probléma megoldására pillérvázas szerkezet alkalmazása szükséges.

Hátrány még, hogy a kenderbeton nemcsak a zajokat és a nedvességet, de a mikrohullámokat is megszűri. Ezért a wifinek sem barátja.

Egyelőre viszonylag kevesen ismerik a kenderbetont mint építőipari alapanyagot, ezért az igényekhez képest még kevés az e területen jártas építész, illetve kivitelező. A költségtényező sem elhanyagolható: a kenderbetonból készült épületek építési költsége ma még mintegy10%-kal magasabb, mint a hasonló, téglaépítésű házaké. Ez azonban nem tűnik soknak, ha figyelembe vesszük az elért hőteljesítményt, a fenntarthatósági szempontot, illetve az egészséges belső tereket és a kényelmet.

A kenderház építése

Kenderházat kétféle módon lehet építeni. A hagyományosabb eljárás szerint a keveréket beöntik két zsalu közé – ez azonban elég lassú és hosszadalmas eljárás. A másik módszer lényege, hogy a kenderpozdorját, illetve a kötőanyag és a víz keverékét külön csövön egy szórófejbe vezetik, és a kenderbeton ott keveredik össze. Az anyagot ezután fújják rá arra a szerkezetre, amelynek segítségével a beton elnyeri végső formáját. Egy száz négyzetméteres ház építése kézi módszerrel két-három hetet vesz igénybe, a gépi változat esetén négy-öt napot.

Mivel a kender vázkitöltő anyag, fa, fém vagy beton váztartó szerkezet szükséges hozzá. Ugyanakkor a kenderbetont nem csak falazásra, hanem födém és padló, sőt a ferde tetősík szigetelésére is használják Mivel az épületet a váz tartja, többemeletes házakat is lehet kenderfalazattal építeni, a kivitelezés költsége pedig nagyjából megegyezik a hagyományos téglaházak szigetelési költségeivel.

A kender nem marihuána

A kender és a marihuána sok hasonlóságot mutat, kémiai összetételük azonban különbözik. Míg a kender legfeljebb 0,3% THC-t tartalmazhat, a marihuána 30% THC tartalommal is rendelkezhet. (A THC tetrahidrokannabinol, vagyis a növényekben előforduló fitokannabinoid. THC -nek elsősorban a marihuána fő pszichoaktív hatóanyagát hívják.) THC-szintjeik közötti különbség miatt a kendert és a marihuánát a törvény nagyon eltérően szabályozza. Míg a kender termesztése és felhasználása legális, addig a marihuánát továbbra is ellenőrzött anyagként kezelik, és az ellenőrzött anyagról szóló rendelet értelmében mind a termesztése, mind a használata illegális.