Ólom az ivóvízben? Gyakoribb veszély, mint gondolná!

A mérgező ólommal szennyezett ivóvíz több százezer háztartásban probléma, viszont kevesen foglalkoznak vele. Mégis mekkora a veszély, és mit tehetünk rövid és hosszú távon, hogy megőrizzük saját és családunk egészségét?

 

Hogyan kerül az ólom a vízbe?

A csapvíz ólomtartalma elsősorban a régi építésű épületek, lakások belső hálózatából származik. A beépített szerkezeti anyagokból, vezetékekből, szerelvényekből folyamatosan kioldódva jut bele a vízbe.

Magyarországon a legtöbb településen az ivóvíz jó minőségű, viszont ennek minőségéért a közműszolgáltató csak a „vízátadási pont”-ig, tehát a vízóráig felel. Ha az épületben, a lakáson belül nem megfelelő a vízminőség, azt szinte biztosan az ingatlan vezetékrendszerének elavult volta okozza, így a felelősség a tulajdonost terheli.

 

Milyen károsodást okozhat az ólom?

Az ólom egészségkárosító nehézfém. Az ólommal szennyezett víznek nincs jellegzetes íze vagy szaga, így jelenléte csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. A határértéket (10 mikrogram/liter) meghaladó ólomtartalom a magzatok és a 6 év alatti gyermekek központi idegrendszerének fejlődésére fokozottan káros. A felnőtt szervezet valamivel kevésbé érzékeny, de a magas vérólomszint gátolja számos nyomelem és ásványi anyag felszívódását, ami vérszegénységhez, magas vérnyomáshoz, veseproblémákhoz és reprodukciós problémák kialakulásához vezethet.

 

Hol fordulhatnak elő ólom tartalmú vízvezetékek?

Az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felmérése szerint az ivóvíz ólomszennyezettsége hazánkban közel 750 ezer embert érint, leginkább a fővárosban és az 5000 fő feletti lakost számláló településeken. Az 1949 előtt épült, de gyakran az 1975 előtt épült épületek esetében is ólomból készült vezetékek adják a belső hálózatokat.

Az NNK térképes kockázati kalkulátora segít tájékozódni az egyes épületek kitettségéről, de pontos értékeket csak mintavétel és laboratóriumi kiértékelés útján kaphatunk. Ennek költsége az ólommérgezés veszélyeinek kockázatához képest elenyésző.

 

Hogyan csökkenthető az ivóvíz ólomkoncentrációja?

Azonnali, de inkább csak átmeneti megoldás az ólomkoncentráció csökkentésére, ha a csapokat fogyasztás előtt alaposan, 1-3 percen keresztül folyatjuk. Gazdaságosabb, ha a napi vízmennyiséget egyszerre folyatjuk ki és aztán tároljuk, és a felesleges, kifolyatott vizet pedig felhasználjuk a fogyasztáson kívül bármi másra, például mosásra.

Rövid, közép- és hosszú távon is jó beruházás lehet egy víztisztító berendezés beszerzése. Előnye, hogy gyors és költséghatékony megoldás a teljes vezetékcserével összehasonlítva, s mindössze kisebb hátránya, hogy a berendezés rendszeres karbantartást és szűrőcserét igényel. Nem minden berendezés hatékony, ezért vásárlás előtt alapos olvasásra ajánljuk a Népegészségügyi Központ összefoglalóját a témában.

Végleges megoldást csak a vízhálózat teljes körű cseréje jelenthet, vagy feltárást nem igénylő alternatívaként a vezetékek belső felületének bevonása epoxi gyantával. Társasházi lakások esetében ez a két megoldás csak akkor szünteti meg a problémát, ha a lakásig elvezető vezetékek cseréje már megtörtént.