Hová kerüljön a termosztát az energiahatékonyság érdekében?
Bár mellékesnek tűnhet, hogy hová helyezzük a termosztátot, ez valójában kulcsfontosságú kérdés mind az energia-, mind pedig a költséghatékonyság szempontjából. Most sorra vesszük, hová (nem) érdemes tenni, miért számít a helye, és mi a teendő akkor, ha utólag jövünk rá, hogy lehetne jobb helyen is.
Az ideális hely
A termosztátot célszerű a lakás egyik leggyakrabban használt helyiségének válaszfalára tenni. A nappali vagy egy folyosó például többnyire remek ötlet. Mivel a túl alacsony vagy túl magas elhelyezés is kerülendő, érdemes mellmagasságban felszerelni. Fontos, hogy a termosztát közvetlen napfénytől, huzattól és hőforrásoktól távol legyen, mert ezek torzíthatják a készülék által mért hőmérsékletet. Ez éppúgy érvényes a hagyományos termosztátokra, mint az új generációs, a telefonunk segítségével akár távolról is vezérelhető okosváltozatokra.
A leggyakoribb hibák
A termosztát nem megfelelő elhelyezésének eredménye a túl alacsony vagy túl magas – esetleg kellemetlenül ingadozó – hőmérséklet a lakásban, mivel a fűtési (vagy a hűtésért és a fűtésért egyaránt felelős) rendszer egyszerűen nem akkor fog bekapcsolni, amikor kellene. Ha például olyan falra helyezzük, aminek a másik oldalán kültéri hőmérséklet van, akkor a készülék valószínűleg a leggyakrabban használt helyiségek levegőjénél hűvösebbet fog mérni télen, és melegebbet nyáron.
Az ablakok közelében sincs jó helyen a termosztát, mint ahogy fűtőtestek vagy hűtőberendezések közelében sem. A ritkán használt helyiségek is kerülendőek ebből a szempontból. A huzat, az átmeneti hőmérsékletváltozások vagy éppen a „beállt” levegő ugyanis kéretlenül beindíthatják a fűtést vagy a hűtést a házban. Ilyen esetekben még a leggondosabban kivitelezett szigetelés mellett is érdemes meggondolni a termosztátunk áthelyezését.
Miért számít a termosztát helye?
A nem megfelelő elhelyezés az egyik leggyakoribb hiba, ami magasabb fűtési és hűtési költségekhez vezet. A termosztát ugyanis nemcsak szabályozza a beltéri hőmérsékletet, hanem egyidejűleg méri is azt – márpedig korántsem mindegy, hogy pontosan honnan származik a minta a méréshez. Egy hidegebb falra vagy huzatosabb helyre szerelt termosztát például jó eséllyel mindig hűvösebbet fog érzékelni, mint az otthonunk valós hőmérséklete. Az előszobában, a bejárat mellé felszerelt termosztát pedig téli időszakban rengeteg pluszköltséggel járhat, ha minden ajtónyitásnál hideg légáramlat éri, s emiatt minden egyes alkalommal úgy érzékeli, hogy akár többfokos melegítésre van szükség. Arról nem is beszélve, hogy a sok szükségtelen indítás a hűtési-fűtési rendszer egyik részének sem tesz jót, és lerövidítheti azok élettartamát.
Általánosságban elmondható, hogy minél jobb egy épület szigetelése, minél jobbak a nyílászárók és minél kevesebb a hőhíd, annál kevesebbet spórolhatunk a termosztát megfelelő elhelyezésével. Ugyanakkor valószínű, hogy ha valaki nagy gondot fordít otthonának energiahatékonyságára, akkor ezt a szempontot sem fogja figyelmen kívül hagyni.
Ha nem tudjuk áthelyezni a termosztátot
A hordozható, elemes termosztátokkal nincs gond ilyen szempontból: egyszerűen megfoghatjuk őket, és áttehetjük oda, ahova csak szeretnénk. De mi a teendő akkor, ha olyan készülékünk van, amit kábelek kötnek a fal egy adott pontjához? Ebben az esetben több választási lehetőségünk is van. Kereshetünk egy szakembert a meglévő termosztát elhelyezésére, vagy akár arra is, hogy új, immáron hordozható fajtát üzemeljen be. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, és például ablak közelében található a termosztátunk, megpróbálhatjuk minimálisra csökkenteni a légáramlást körülötte, például huzatfogókkal, függönyökkel vagy más árnyékolástechnikai megoldásokkal.
