Állott szag a lakásban? 4 lehetséges ok, megoldással
Az állott szagú otthon nem csupán kellemetlenséget jelent, de aggodalomra is okot adhat. Vegyük sorra, milyen tényezők állhatnak a hátterében, és mit tudunk tenni ellene.
1. Penész
A jellegzetes, dohos szag oka többnyire a penész. Bár nagy lehet a kísértés, hogy légfrissítővel vagy az érintett falrészek eltakarásával „oldjuk meg” a problémát, mindez valójában csak tüneti kezelést jelent, a kiváltó tényezőt sajnos nem szünteti meg. A párahelyzet súlyosságától függően többé-kevésbé kellemetlen szag többnyire az első jel, amit aztán a penész látható megjelenése követ.
Amikor már zöldes vagy barnás elszíneződés jelenik meg a falakon, a mennyezeten, a bútorokon és a szőnyegeken, akkor már konkrétan az elszaporodott penészspórák nyomai vannak előttünk. A spórák számára a nedves vakolat, textília, fa vagy papír is remek közeget jelent. Érdemes tudni, hogy a különböző beltéri penészfajták – gyakori például az Aspergillus, a Penicillium és a Cladosporium – más és más szagot árasztanak, ám általában mindegyiknek nedves földre emlékeztető, állott, kissé dohányjellegű szaga van. Minél erősebb a szag, feltehetően annál súlyosabb a probléma.
Az érintett terület nagyságától függően dönthetünk, hogy házilag szeretnénk megoldani a problémát (természetes alternatívákkal, például ecettel vagy teafaolajjal, esetleg boltban kapható penészirtó szerekkel), vagy inkább szakembert hívunk. Amennyiben a penészedés oka az épület szerkezetében vagy a megfelelő szellőzés hiányában keresendő, úgy felújítási munkálatokra lehet szükség a végleges megoldáshoz.
2. Por és kosz
Ha nincs penész az otthonunkban, mégis gyakran terjeng állott szag, akkor elképzelhető, hogy a problémának sokkal könnyebben kezelhető oka van. A por- és koszlerakódás ugyanis szintén kellemetlen szagokhoz vezethet, így alapos takarítással meg is tudunk tőle szabadulni.
Főleg a zsír- és olajlerakódások lehetnek orrfacsaróak, amelyeket – a helyzet súlyosságától függően – egyszerűen eltüntethetünk a megfelelő tisztítószerek segítségével. Előfordulhat, hogy egyszeri alaposabb, időigényesebb takarításra lesz szükség, aztán már csak a tisztaság megőrzésére kell odafigyelni.
A konyhai és fürdőszobai szennyeződések lehetnek a legbűzösebbek, ám ezekben a helyiségekben egyébként is érdemes fokozottan figyelni a higiéniára, így nem árt a rendszeres fertőtlenítés.
Számos tényezőtől függ, hogy milyen gyakori és milyen alapos takarításra van szükség a kellemetlen szagok megelőzéséhez, ám általánosságban elmondható, hogy heti egy porszívózás és felmosás már rengeteget segíthet.
3. Nem megfelelő mosás utáni szárítás
Éppen azért mossuk ki a ruhákat és a lakástextíliákat, hogy kellemes illatuk legyen – akkor hogyan fordulhat elő, hogy éppen mosás után támad kellemetlen szag a lakásban? A menetrendszerűen jelentkező probléma oka a lakás adottságaihoz nem passzoló szárítási gyakorlat.
Noha a teregetés technikája is számít – ne legyenek egymáshoz túl közel a darabok, hogy járhasson közöttük a levegő –, a leggyakoribb hiba, hogy a sok vizes ruha miatt keletkező pára nem megfelelő szellőzéssel párosul, illetve az sem ritka, hogy nem teljesen száraz ruhákat teszünk a szekrénybe, ami így a penész melegágya lehet. A melegebb hónapokban a kültéri szárítás a legjobb megoldás, ha van rá lehetőség, minden más esetben pedig megfontolandó egy szárítógép – vagy mosó-szárítógép – beszerzése.
4. Túl magas páratartalom
A 60% fölötti beltéri relatív páratartalom kellemetlen, dohos szaggal járhat akkor is, ha még nincs látható nyoma penésznek. Ha tehát nem találjuk a szag okát, érdemes megmérni a levegő páratartalmát, és szükség esetén gondoskodni egy levegőminőség-javító berendezésről – az egészségünk érdekében is, hiszen a túlzottan párás levegő kedvez a kórokozók elszaporodásának, ráadásul az allergiás vagy asztmás tüneteket is súlyosbíthatja.
Szerencsére ma már hatékony és helytakarékos párátlanító készülékek is kaphatóak kedvező áron, de egy ilyen beszerzésével egyidejűleg érdemes lehet elgondolkodni a magas páratartalom lehetséges épületszerkezeti okain is.
