Szakértőnk válaszol: Minden, amit a hőszivattyúról tudni érdemes

Egyre több építkező és felújító fordul a hőszivattyús megoldások felé, hiszen hosszú távon energiát, pénzt takaríthatunk meg és a környezetet is kímélhetjük vele. Nézzük meg, milyen típusai vannak, miért számít környezetbarátnak, milyen épületfeltételek szükségesek hozzá, illetve mire kell figyelnünk a tervezés és a telepítés során.

A hőszivattyúk főbb típusai és alkalmazási területeik

Ma három fő típust különböztetünk meg: levegő-víz, talajszondás (föld-víz) és víz-víz hőszivattyúkat.

• Levegő-víz hőszivattyú: a külső levegőből vonja ki a hőt, majd víz segítségével adja át a fűtési rendszernek. Előnye a viszonylag alacsony telepítési költség és gyors megtérülés, kis helyigény mellett. „Mi 2002-es működésünk óta leteszteltük mindegyik típust, és a levegő-vizes gépek mellett tettük le a voksunkat. Ár-érték arányban a legjobbak, kevés a meghibásodás, ügyfeleinknek ezt ajánljuk” – mondta Beleznai Orsolya, a Wagner Solar társtulajdonosa.
• Föld-víz (talajszondás vagy talajkollektoros) hőszivattyú: a talaj állandó hőmérsékletét hasznosítja hőcserélőkkel, így egész évben stabil és hatékony. Főleg új építésnél, nagyobb telkek esetén ideális.
• Víz-víz hőszivattyú: talaj- vagy felszíni vízből nyeri a hőt, nagyon hatékony, ám helyspecifikus megoldás, ami komolyabb engedélyeztetést igényel.

Miért környezetbarát és mennyi energiát takaríthatunk meg?

A hőszivattyú a fűtési energia legnagyobb részét a környezetből – levegőből, földből vagy vízből – szerzi meg, nem pedig fosszilis tüzelőanyagokból. Csupán minimális villamos energiára van szüksége a működéshez, így jelentősen csökkenti az épület szén-dioxid-kibocsátását.

„Energiahatékonysága kiemelkedő: 1 kWh villamos energiából akár 3–5 kWh hőenergiát is képes előállítani. Ez azt jelenti, hogy akár 60–75% energiamegtakarítás is elérhető egy hagyományos gázfűtéshez képest” – hívta fel a figyelmet Beleznai Orsolya. Ha a rendszer zöldáramot vagy napelemes támogatást is kap, a fűtés szinte nulla károsanyag-kibocsátással valósulhat meg. Íme, egy videó erről, számításokkal együtt:

https://www.youtube.com/watch?v=KQ3gqdPy1mA

Milyen költségekkel és karbantartással számoljunk?

Egy átlagos, kb. 100 m²-es családi ház esetén 9 kW teljesítményű hőszivattyú használati melegvíz-tartállyal, teljes kivitelezéssel nagyjából 6–6,5 millió forintba kerül. A rendszer karbantartása minimum évente egyszer szükséges, ennek költsége Pest megyében körülbelül 50 000 forint. Ez az egyszerű átvizsgálás azonban hosszú távon megelőzi a komolyabb meghibásodásokat.

Milyen feltételek szükségesek a hatékony működéshez?

Egy korszerű hőszivattyús rendszer igazi előnyeit csak akkor élvezhetjük, ha épületünk energetikai állapota is megfelelő. „Mindig azt mondjuk ügyfeleinknek, hogy egy fűtéskorszerűsítésbe úgy érdemes belevágni, hogy a hőszigetelés és a nyílászárócsere megtörtént, különben csak kiszellőztetjük a felfűtött levegőt az ablakon” – hangsúlyozta szakértőnk.

Ugyanilyen fontos az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer megléte, mint a padló-, fal- vagy mennyezetfűtés. Ezek nagy felületen, akár 30–40 °C-os előremenő vízhőmérséklettel is hatékonyan működnek. Jó hír, hogy már vannak olyan levegő-víz hőszivattyús megoldások is, amelyek radiátorokkal vagy fan-coil rendszerekkel is kombinálhatók.

Összekapcsolható meglévő rendszerekkel és napelemmel is

A hőszivattyú gond nélkül integrálható meglévő vízbázisú fűtési rendszerekbe, akár radiátorokkal is, de érdemes lehet a régi radiátorokat alacsony hőmérséklet mellett is jól működő típusokra cserélni. Szintén elterjedtek a hibrid rendszerek, amelyekben a hőszivattyú és a gázkazán együtt dolgoznak, így a külső hőmérséklethez igazítva automatikusan választják ki az optimális működési módot. „Több ilyen rendszert megvalósítottunk az utóbbi években, ahol a gázfűtés már csak tartalék szerepet tölt be” – mondta el a Wagner Solar társtulajdonosa.

A hőszivattyút napelemes rendszerrel is érdemes párosítani, hiszen így akár a teljes villamosenergia-igényt fedezhetjük megújuló forrásból, nullára csökkentve a fűtési CO₂-kibocsátást. Fontos tudni, hogy ha napelemes rendszert választunk, nem vehetjük igénybe a kedvezményes H-tarifát, amely egyébként október 15. és április 15. között biztosít olcsóbb áramot a fűtéshez.

Tipikus hibák, amelyeket jobb elkerülni

Sok bosszúságot és többletköltséget okozhat, ha nem szánunk elég időt a megfelelő tervezésre. Ilyen hiba például, ha alul- vagy túlméretezik a hőszivattyút, nem veszik figyelembe az épület valós hőigényét és a lakók komfortelvárásait. Szintén gyakori, hogy elmarad az épület hőszigetelése, így a rendszer drágán működik, a várt megtakarítás pedig elmarad.

Problémát okozhat továbbá a kültéri egység rossz helyre telepítése is: napos, a szellőztetőrendszer kiállása közelében és szűk helyeken romlik a hatékonyság. Végül, de nem utolsósorban sok rendszer szenved a hiányos hidraulikai tervezéstől, például helytelen csőméretezéstől, a puffertároló hiányától vagy rosszul beállított vezérléstől, ami az egész rendszer stabilitását veszélyezteti. Mindezek szakértői tervezéssel és kivitelezéssel elkerülhetőek, és a hőszivattyús rendszer az említett remek hatékonysággal működtethető.