Fűtéscsövek szigetelése hatékonyan – házilag
Ha szigetelés nélkül hagyjuk a fűtéscsöveket, akkor az elillanó hő miatt rengeteg energiát – és ezáltal pénzt – pazarolhatunk el. Ugyanez érvényes akkor is, ha van ugyan szigetelés, de szemmel látható sérülés vagy kopás látszik rajta, és nem cseréljük ki.
Mikor szigeteljük a fűtéscsöveket?
A fűtéscsövek szigetelése bármikor megoldható – akár házilag –, de mivel hosszú órákra le kell hozzá állítani a fűtőberendezést, mert a csövek teljes kihűlését is meg kell várni, inkább akkor javasolt, amikor éppen nincs fűtési szezon. Persze amennyiben lehetőségünk van rá, hogy kikapcsolt fűtési rendszerrel is melegen tartsuk a lakást – például hűtő-fűtő klíma vagy villanyfűtő segítségével –, akár télen is elvégezhetjük a munkálatokat, hogy már abban a szezonban véget vessünk a rossz vagy hiányzó fűtéscső-szigetelés miatti pazarlásnak.
Pontos mérés az anyagszükséglethez
Ha a fűtéscsövek szigetelése mellett döntünk, akkor az első lépés a szükséges szigetelőanyag mennyiségének megállapítása. Ehhez mérjük meg a csövek hosszát mindenhol, ahol kell (többnyire a pincében és más helyiségekben, de ez természetesen attól is függ, hogy hol található maga a kazán).
Egymás mellett futó csöveknél azok távolságára is figyeljünk, mert ez határozza meg, hogy milyen vastagságú szigetelőanyagot tudunk rájuk rögzíteni. A szelepek és a szivattyúk olyan akadályt jelentenek, amelyekkel érdemes előre számolnunk. A szigetelés minimális vastagságára törvényi előírások is vonatkoznak.
Milyen anyagot válasszunk?
A fűtéscsövekhez használt szigetelőanyagok többnyire praktikus csőhéj formában kaphatóak. A formájuk tehát hasonló, de az anyaguk eltérő, és különböző szempontok szerint válogathatunk. Az ásványgyapot kiváló szigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, és a tűzállósági mutatója is remek, viszont a költségesebb anyagok közé tartozik. A polietilén (PE) és a poliuretán (PUR) kedvezőbb árú, ugyancsak gyakran használt szigetelőanyag. A szintén hatékony gumiból készült szigeteléssel egyszerű dolgozni a kivételes rugalmassága miatt.
Kezdjük az egyenes szakaszokkal!
Miután beszereztük a kívánt szigetelőanyagot a szükséges mennyiségben, nincs más dolgunk, mint hozzálátni az egyenes szakaszok szigeteléséhez. Ehhez vágjuk le a csőhossznak megfelelő darabot a szigetelésből, méghozzá úgy, hogy a rövidebb oldalakat pontosan elvágjuk egy kis fűrésszel vagy barkácskéssel. (A pontos vágás a későbbi precíz illeszkedés miatt lesz fontos.) Az így kapott szigetelőanyag-darabokat húzzuk rá a fűtéscsövekre, kössük össze a végeket ragasztószalaggal, és erősen nyomjuk össze! A hézagmentesség elengedhetetlen a fűtésköltségek hatékony csökkentéséhez.
Jöhetnek a „problémás” részek
Természetesen ahhoz is megfelelő méretre kell vágni a szigetelőanyagot, hogy feltegyük az ívekre és az akadályokkal nehezített részekre. Merevebb szigetelőanyag esetén bevágásokra lesz ehhez szükségünk; dönthetünk arról, hogy gérvágással összeillesztünk két elemet az íveknél, vagy speciális sarok- és T-elemeket használunk. A gumi csőszigetelők általában annyira rugalmasak, hogy minden további nélkül alkalmazhatóak itt is.
Két akadály között nem érdemes spórolnunk a munkával, mert a gondosan méretre vágott darabok precíz felhelyezése nagyban hozzájárul az energiahatékonysághoz.
Mi legyen az illesztésekkel?
A szigetelőanyag illesztései között még mindig jelentős mennyiségű hő tud elillanni. Emiatt szükséges az illesztési helyek szigetelése is, amit úgy tudunk megoldani a legegyszerűbben, ha a lehető legközelebb toljuk egymáshoz az elemeket, és körbetekerjük azokat szigetelőszalaggal.
