Szakértőnk válaszol: Fűtés klímával – Mikor energiahatékony?

A klímaberendezések hosszú ideig elsősorban a nyári hűtés eszközei voltak, ám az utóbbi években egyre többen használják őket fűtési célra is. A technológia fejlődésével és az energiaárak változásával sokan fedezik fel, hogy a klímával történő fűtés akár gazdaságosabb is lehet, mint a hagyományos rendszerek. De vajon mikor éri meg valóban klímával fűteni?

Nyáron is gondolhatunk a fűtésre

„A fűtési szezon klímatechnikában ma már közel azonos jelentőséggel bír, mint a hűtési” – mondja Antal Mihály, a Gree Magyarország műszaki szakértője. „Az energiaárak emelkedése után óriási kereslet indult el a klímás fűtési megoldások iránt, mivel ezek akár földgáznál is kedvezőbb költségekkel működtethetők.”

A modern klímaberendezések valójában hőszivattyúk: levegő-levegő rendszerek, amelyek az elektromos áramot nem közvetlenül hőtermelésre használják, hanem a külső levegő hőenergiáját szállítják a belső térbe. Ennek köszönhetően az energiakihasználás sokkal hatékonyabb, mint a direkt elektromos fűtés esetén. Egy jó minőségű berendezés akár négyszer-ötször több hőenergiát képes leadni, mint amennyi villamos energiát fogyaszt.

Kedvező beruházási költségek

„A klímás fűtés legnagyobb előnye, hogy gyorsan beüzemelhető és jelentősen alacsonyabb beruházási költséggel jár, mint egy teljes vizes fűtési rendszer kiépítése” – emeli ki Antal Mihály. Egy-egy split klíma telepítése néhány óra alatt megoldható, míg egy padlófűtéses rendszer vagy kazános fűtés esetén ugyanez hetekig is eltarthat.

Még alacsonyabb rezsi H tarifával és napelemmel

Az energiahatékonyság szempontjából kiemelt szerepe van a H tarifának, amelyet hőszivattyús rendszerekre – így klímára is – igénybe lehet venni. „A H tarifa fűtési szezonban biztosít kedvezményes áramárat, és nincs rá felső fogyasztási korlát. Ez azt jelenti, hogy akár hosszú távon is gazdaságosan használható egy klímaberendezés fűtésre” – magyarázza szakértőnk.

Ez a lehetőség különösen azoknak lehet vonzó, akik napelemmel is rendelkeznek. A saját termelésű áramot így a leghatékonyabban lehet felhasználni fűtésre, csökkentve a hálózatról vásárolt energia mennyiségét és a rezsit. A klímás fűtés tehát nemcsak olcsóbb lehet, hanem környezetbarátabb is.

Önálló vagy kiegészítő fűtési megoldás

Természetesen vannak olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a döntés során. A klímás fűtésnél – ellentétben a vizes rendszerekkel – mindig számolni kell a légáramlással, amit a ventilátorok biztosítanak. „Bár minden gyártónak van megoldása arra, hogy a légáramot minimalizálja és csendes működést biztosítson, a ventilátor zaja és a levegő mozgása rontja a komfortérzetet, különösen a hálószobákban” – emeli ki Antal Mihály.

A komfort szempontjából tehát a klíma nem biztos, hogy minden helyiségben ideális megoldás, de kiegészítő fűtésként – például nappaliban vagy dolgozószobában – kiváló alternatíva lehet. Emellett egyre többen használják átmeneti időszakokban, vagyis ősszel és tavasszal, amikor a teljes fűtési rendszer beindítása vagy nagy fokozaton történő működtetése még, illetve már nem indokolt.

Elengedhetetlen a rendszeres karbantartás

Fontos, hogy a készüléket rendszeresen karbantartsuk. Évente kétszer, a szezonok előtt érdemes szakemberrel átvizsgáltatni azt, és a felhasználónak is javasolt 2-3 hetente ellenőrizni a szűrőket. „A karbantartás hiánya jelentősen csökkenti a hatékonyságot, és növeli az áramfogyasztást” – figyelmeztet a szakértő.

Válasszunk megfelelő klímát!

Végül, de nem utolsósorban: a megfelelő berendezés kiválasztása kulcsfontosságú. Olyan márkát válasszunk, amely rendelkezik megfelelő garanciával, alkatrészellátással és hosszú távú szervizháttérrel. „Bruttó 250-300 ezer forint körül már lehet találni korszerű, megbízható berendezést, de fenntartással kell kezelni a feltűnően olcsó, ismeretlen eredetű termékeket” – tanácsolja Antal Mihály.

Összegzés

A klímával történő fűtés tehát akkor lehet valóban energiahatékony, ha jól megválasztott készüléket használunk, megfelelően telepítve és karbantartva, és figyelembe vesszük a rendszer komfortszintjét, valamint hosszú távú költségeit. Ehhez pedig elengedhetetlen egy szakértő bevonása.