A kert füvesítése: ettől lesz makulátlan a gyep
A tökéletes pázsit nem csupán álom, ha a megfelelő körültekintéssel és a következő információk birtokában vágunk bele a gyepesítésbe, vagy éppen meglévő füvünk a szépítésébe.
Milyen a talaj a kertben?
A gyepesítés nem csupán arról szól, hogy kiválasztjuk a számunkra szimpatikus fűmagot a boltban, és az instrukcióknak megfelelően elvetjük. Első – vagy inkább nulladik – lépésként érdemes tisztában lennünk a kertünk talajának tulajdonságaival, hiszen ez dönti el, hogy szükség van-e műtrágyára vagy organikus tápanyag hozzáadására.
Magyarországon általában meszes vagy savanyú homoktalajjal, agyagtalajjal, vályogtalajjal, öntéstalajjal vagy ritkábban láptalajjal lehet dolgunk. Ezek közül a homok- és az agyagtalaj tápanyagtartalma szokott a legalacsonyabb lenni, így ajánlott a szervesanyagtartalom-növelés.
A talajunk fajtáját és minőségét hivatalos talajvizsgálattal ismerhetjük meg a lehető legpontosabban, de házi módszer is létezik a megközelítőleges meghatározásra. Ehhez egy egyliteres befőttesüvegbe helyezzünk egy ásónyomnyit a talajból úgy, hogy a felső, az alsó és a középső rétegből is kerüljön bele (a talaj felső 30-40 cm-e), majd öntsük fel vízzel, zárjuk le, és két napig hagyjuk állni.
Alulra ülepszik majd le a homok, középre az iszap vagy a por, felül pedig az agyag marad, így már láthatjuk az arányokat, amit az úgynevezett talajtextúra háromszög segít még pontosabban értelmezni.
A talaj előkészítése
Mint az építési munkálatoknál, a füvesítésnél is fontos az „alapozás”, ami jelen esetben a talaj előkészítését, megtisztítását jelenti. Ha régóta gondozatlan területtel van dolgunk, akkor vegyszeres gyomirtásra lehet szükség, az adott készítmény használati utasításán feltüntetett várakozási idő szigorú betartásával (célszerű legalább 2 héttel számolni). Egyébként gondozott kert esetében egy kapa is elegendő lehet a célzott gyomirtáshoz.
Az előkészítés második lépése, hogy ha tápanyagban szegény a talajunk – vagy egyszerűen csak szeretnénk biztosra menni –, terítsünk el rajta egy tápanyagdús talajréteget, amit igény szerint szerves trágyával vagy műtrágyával is megszórhatunk.
A fűmag kiválasztása és elvetése
Gyakori hiba, hogy a kertszépítők a magok elvetését vélik a füvesítés első lépésének, pedig a fentiekből láthatjuk: már előtte is akad tennivaló. A talaj előkészítése után érdemes elvetnünk a gondosan kiválasztott fűmagot. A jó minőségű fűmag szép, zöld, dús és strapabíró gyepet ad. Olyan fajta mellett is dönthetünk, ami jelentősen lassabban nő, így rengeteg időt és energiát spórolhatunk később a fűnyíráson.
Négyzetméterenként többnyire 35-50 g fűmag elvetése javasolt, de a csomagoláson szerepel a pontos útmutató. A vetéshez kérhetjük szakember segítségét, illetve vetőgépet is használhatunk, ha nagyobb területről van szó, vagy csak szeretnénk egyenletességre törekedni.
Gereblyézés lombseprűvel
A vetés után állítható fejű, 1-1,5 cm fogtávolságú lombseprűvel célszerű átgereblyézni a friss vetést, keresztben és hosszában egyaránt. Nem szükséges ránehezednünk a lombseprűre vagy erőből végezni a műveletet, elegendő hozzá az eszköz saját súlya is.
Hengerezés
A hengerezés célja a talaj kiegyenlítése. Vannak, akik a magok elvetése előtt javasolják a speciális, fémből vagy műanyagból készült kerti henger használatát, míg mások a gereblyézés után. Azért is érdemes beruházni egy hengerbe, mert évente egyszer később is ajánlott vele átmenni a gyepen, leginkább az első fűnyírás előtt. A fémhengerek saját súlyuk segítségével egyenlítik ki a talajt, míg a műanyagból készülteket vízzel kell hozzá feltölteni. A hengerezés folyamata során két irányban kell végigmenni a talaj teljes felületén.
Mikor lehet füvesíteni?
Tavasszal vagy ősszel optimális. Tavasszal főleg márciusban vagy áprilisban, ősszel pedig a forróság elmúltával, szeptembertől az első fagyokat megelőző 2-3 hétig. Általánosságban elmondható, hogy a művelet 6 Celsius-fok fölötti talajhőmérséklet kíván a vetéstől az első néhány nyírásig, ám a perzselő napfény és a kánikula sem kedvez neki.
