Szakértőnk válaszol: erre figyeljünk gardróbszekrények beépítésnél

Mik a beépített gardróbszekrény előnyei? Milyen méretekben érdemes gondolkodni? Mire figyeljünk a tervezésnél és a kivitelezésnél? Szakértőnk, Somorai László otthontervezésben és -felújításban jártas asztalos és handyman válaszol.

A beépített gardróbszekrény előnyei

„A beépített gardróbszekrények elsősorban a nagy méretük miatt előnyösek, továbbá azért, mert optimálisan használják ki a tárolásra szánt teret. A tárolás legpraktikusabb bútorai. Előszobába, folyosóra – ha elég tér marad a beépítés mellett is –, hálószobába egyaránt beépíthetők, ráadásul alkalmasak falnyílások, kis beugrók (fülkék), ajtók mögötti használaton kívüli részek praktikus kitöltésére. Nagy méretük miatt általában uralják a helyiséget, de különböző módokon a saját igényeinkhez tudjuk őket igazítani: például tükrös ajtókkal növelhetjük a térérzetet, a frontok színével játszva pedig vizuálisan beolvaszthatjuk a környezetébe” – fejtegeti szakértőnk.

Hozzáteszi: egy megfelelő méretű beépített gardróbszekrény olyan nagyobb tárgyakat is el tud rejteni szem elől, mint a takarítóeszközök, háztartási gépek, bőröndök, ritkán használt ruhák és tárgyak. Ez utóbbiak tárolására kiválóan alkalmasak a felső, nehezebben elérhető polcok, épp ezért egy magas gardróbszekrényhez ideális, ha van egy fellépőnk is.

Mire kell a legjobban odafigyelni a tervezésénél és a kivitelezésénél?

Somorai László szerint elsősorban a megrendelő igényeire kell odafigyelni a megtervezéskor és kivitelezéskor. Persze, itt is nagyon fontosak a környezeti jellemzők: a falfelület és a padló ferdesége (függőleges, vízszintes, az általuk bezárt szögek), görbülete. „Javasolt a felméréskor a mérést a beépítés helyén legalább három különböző ponton ellenőrizni, de az a tapasztalatom, hogy ez lehet akár öt-hat is. A bútornak a legkisebb mérethez kell alkalmazkodnia. A fal és a szekrény közötti hézagot rendszerint takaróelemmel szoktuk lefedni. Van, amikor érdemes sablont készíteni, és az alapján gyártani a takaróelemeket. Felmérés során figyelemmel kell lenni azokra a tényezőkre, hogy mik akadályozhatják a bútor használatát (például ajtó- vagy ablaknyitás, mennyezeti lámpák, fűtőtestek), vagy kellenek-e dugaljak (ha szeretnénk bele világítást szerelni)” – sorolja a szakember.

A kabátok, ruhák általában 150 cm-es, az ingek, szoknyák, nadrágok 100 cm-es magasságú helyet igényelnek. Ha csak kis helyünk van, például egy akasztós szekrénynek, akkor érdemes az alsó részébe polcot, fiókot, cipőtartót betenni, hogy minél praktikusabban ki tudjuk tölteni a teret. Az ajtók belsejére tükröt vagy akasztókat is tehetünk a tárolási lehetőségek növelésére (pl. nyakkendőknek, sálaknak, öveknek).

A fehérneműknek, zokniknak lehetőleg fiókos tárolást tervezzünk, mert így könnyebb rendszerezetten tartani a kis méretű ruhadarabokat. A szekrény előtt minimum 60 cm-nek szabadon kell lennie, hogy ki tudjuk nyitni az ajtókat, vagy ha nincs ennyi helyünk, akkor tolóajtóval tervezzük.

Ha kis mélységű a beugró, akkor oda tervezhetünk olyan gardróbszerényt, amiben a ruhatartó rúd az ajtóra merőlegesen helyezkedik el, így a ruhák szemben lesznek velünk. A klasszikus elrendezés esetén azonban ahhoz, hogy a vállfák keresztben elférjenek a szekrényben, legalább 50 cm-es mélységre van szükség.

Az ideális helykihasználás érdekében a mennyezetig érő szekrény a legjobb választás, a felső polcokra érdemes lezárt zsákokban, dobozokban portól védve eltenni télen a nyári, nyáron pedig a téli öltözékeinket.

Létezik ajtó nélküli szekrény is, ez bizonyos esetekben igen praktikus megoldás – például walk-in gardróbokban –, azonban fokozottabb porosodásra kell számítanunk. Több, egymás mellé sorolt szekrénytest esetén célszerű állítható lábakat használni, hogy könnyedén egy magasságba állítsuk, majd korpuszösszehúzó csavarokkal rögzítsük őket.

„A beépített szekrényeket minden estben a falhoz kell rögzíteni. Ez nemcsak a baleset-megelőzés miatt fontos, de ennek köszönhetően a nagyméretű táblákból készült szekrénytest merevebb, stabilabb lesz. Sokszor szűk, kevésbé megvilágított, ablaktalan helyiségekbe kerül gardróbszekrény, ilyenkor érdemes megfontolni, hogy külön világítást szereljünk bele, mivel ez nagyban megkönnyíti a használatát.”

Könnyítő és nehezítő körülmények

A korábban említett környezeti adottságok nagyban nehezíthetik a beépítést. A nem megfelelően kialakított, gyenge falakba nehezebb rögzíteni. A nem vízszintes, egyenetlen padló is gondot okozhat. A szűk terek pedig tovább nehezítik az összeépítés folyamatát.

„Tetőtérbe is lehet beépített gardróbszekrényt készíteni, de itt jóval bonyolultabb a tervezés és a kivitelezés is, emiatt költségesebb. Jobban át kell gondolni az elosztást, a méreteket, funkciókat. Ha nincs elegendő tér vagy nem mutat jól egy helyiségben egy nagy méretű beépített bútor, akkor egyedi méretű különálló ruhásszekrényekben és komódokban érdemes gondolkodnunk” – vélekedik otthontervezésben és -felújításban jártas asztalos ezermesterünk.

Legkisebb és legnagyobb méretek

Szakértőnk szerint egy 50 cm szélességű, 50 cm mélységű és 200 cm magasságú beépített gardróbszekrénynek már van értelme praktikum szempontjából, ez az alsó határ. A felső határt pedig a helyiségben rejlő lehetőségek, azok adottságai határozzák meg. Előfordul a faltól falig történő teljes beépítés is, sőt vannak hálószobák, ahol ez kifejezetten jól mutat.

Meglévő, régi beépített szekrényből új és esztétikus gardrób?

„Ezt legkönnyebben külsejének felfrissítésével tudjuk megoldani: az ajtók, a takarólécek és a lábazati elemek felújításával, cseréjével. Dönthetünk úgy is, hogy csak átfestjük vagy valamilyen dekorelemmel díszítjük. Akár egy fogantyúcsere is nagyon fel tudja dobni az összhatást. Ha a polcok, fiókok, akasztók, rudak elhasználódtak, azokat is könnyűszerrel cserélhetjük. Az előregyártott, lapraszerelt gardróbszekrények pedig általában jól variálhatóak, könnyű cserélni a szerelvényeiket” – mondja Somorai László.

A beépített gardróbszekrény állagának megóvása

Mindig tartsuk tisztán a beépített gardróbszekrényünk felületeit, ne hagyjuk elkoszolódni. A polcokat is tartsuk rendben; puha, nedves ronggyal vagy bútorápolóval töröljük át őket időről időre. Tartsuk távol víztől, párától. Ha páralecsapódásra, penészedésre hajlamos a helyiség, ahová beépítjük, akkor mindenképpen hagyjunk legalább 5 cm légrést a hátfal és a fal között, és ne zárjuk le hermetikusan körben, hogy mindig tudjon szellőzni. Szakértőnk továbbá kiemeli, hogy fordítsunk figyelmet az ajtókra is! Amennyiben azt vesszük észre, hogy lógnak, nem záródnak pontosan, állítsuk be újra a zsanérokat vagy cseréljük őket. Egy évek alatt elhasználódott, rosszul beállított vagy megereszkedett zsanér ugyanis nem csupán esztétikai szempontból aggályos, hiszen sérülhetnek az ajtók.