Szakértőnk válaszol: Hogyan használjunk otthonunkban szellőzéstechnikát?
A mai korszerű, jól hőszigetelt otthonok tervezésekor egyre többen szembesülünk azzal a kihívással, hogy a hagyományos, természetes szellőzés már nem biztosít elegendő friss levegőt. A megfelelő szellőzéstechnikai rendszer nemcsak a komfortérzetet javítja, hanem egészségünk és az épület állagának megóvása szempontjából is nélkülözhetetlen. Beleznai Orsolyával, a Wagner Solar társtulajdonosával beszélgettünk erről.
Miért nélkülözhetetlen a gépi szellőzés egy modern házban?
„Egy modern, jól szigetelt családi házban a természetes légcsere minimális – és ez éppoly probléma, mint amennyire előnyös a hőmegtartás szempontjából” – mondta el szakértőnk. A természetes szellőzés – például az ablaknyitás – időjárásfüggő, nem szabályozott, és télen jelentős hőveszteséggel jár. Ezzel szemben a gépi szellőzés folyamatos, szabályozott légcserét biztosít, miközben hővisszanyeréssel az energiát is takarékosan kezeli.
Milyen rendszerek közül választhatunk?
Két fő típus közül választhatunk: létezik az egyszerű elszívórendszer, illetve a hővisszanyerős szellőzőrendszer. Az első olcsóbb, de kompromisszumokkal jár, míg a második komplexebb és költségesebb, viszont hosszú távon jobban megtérül.
„A hővisszanyerős rendszer elszívja a használt levegőt, és az elvont hő nagy részét (akár 85–95%-át) visszanyeri, majd ezzel fűti fel a beáramló friss levegőt” – magyarázta Beleznai Orsolya. Ilyen rendszer kialakítása új építésű házaknál szinte kötelező, míg felújításnál decentralizált vagy hibrid megoldás is szóba jöhet.
Hogyan történik a tervezés, és hova érdemes bekötni?
A szellőzőrendszer méretezése az épület légtérfogatán, a helyiségek funkcióján, a benne tartózkodók számán és szokásain alapul. A vizes helyiségekben (fürdő, WC, konyha) elszívásra, a lakóhelyiségekben (háló, nappali, dolgozószoba) befúvásra van szükség. „Az optimális rendszer friss levegőt juttat a lakótérbe, és használt levegőt szív el a vizes helyiségekből – így biztosítva az irányított légáramlást a házban” – tette hozzá szakértőnk.
Megoldható utólag a telepítés?
Sokan úgy gondolják, hogy hővisszanyerős rendszert csak új építésnél lehet beépíteni. Ez tévhit. „Igen, utólag is telepíthető, de a nehézségek elsősorban az alábbiakban rejlenek: csőhálózat elvezetése, helyigény, áttörések, zajcsillapítás” – fogalmazott a Wagner Solar társtulajdonosa. A decentralizált rendszerek jó alternatívát jelenthetnek, mivel egy-egy helyiségben is működtethetők, csőhálózat nélkül.
Milyen karbantartást igényel a rendszer?
Mint minden gépészeti berendezés, a szellőzőrendszer is rendszeres karbantartást igényel. A szűrők cseréje 3–6 havonta esedékes, évente szükséges a ventilátor és hőcserélő ellenőrzése, tisztítása, míg a teljes csőhálózat belső tisztítása 3–5 évente ajánlott. Ezek összesített éves költsége 25–50 ezer forint körül mozog, ami arányban áll a rendszer által biztosított energiamegtakarítással és egészségügyi előnyökkel.
Mire figyeljünk a kivitelezés során?
A nem megfelelő kivitelezés komoly problémákat okozhat. Tipikus hiba a rosszul méretezett légcsatorna, a túl hosszú vagy bonyolult csőhálózat, a hangszigetelés hiánya, illetve a nem szakszerű beszabályozás. „A rosszul kivitelezett rendszer nemcsak kényelmetlen, de többet árthat, mint használ. Ezért érdemes tervezőt és tapasztalt kivitelezőt bevonni, nem pedig ’klímás’ megoldásokkal helyettesíteni” – hangsúlyozta Beleznai Orsolya.
Ha hosszú távon szeretnénk biztosítani otthonunk friss levegőjét, energiamegtakarítását és a penészesedés megelőzését, érdemes már a tervezés során gondolni a megfelelő szellőzéstechnikára. Bár a gépi szellőzés beruházást igényel, kényelmesebb, egészségesebb és fenntarthatóbb otthont eredményez.