Szakértőnk válaszol: Klíma helyett árnyékoló? Mennyit spórolhatunk valójában a villanyszámlán?

„A nyári hőségben sokan automatikusan a klímára gondolnak, ha a lakás túlmelegszik. Ez érthető, hiszen a légkondicionáló gyors, kényelmes és látványosan működik: bekapcsoljuk, és előbb-utóbb hidegebb lesz. A kérdés inkább az, hogy mindig ez-e a legjobb első lépés. Szerintem nem” – állítja szakértőnk, Szarka Kristóf, az Arnyekban.hu Árnyékolástechnika tulajdonosa.

Az árnyékolás nem a klíma ellensége, hanem az egyik legfontosabb kiegészítője. A jól használt redőny, zsaluzia, napellenző vagy más külső árnyékoló nem visszahűti a már felforrósodott lakást, hanem segít megelőzni, hogy az ingatlan egyáltalán túlságosan felmelegedjen. Márpedig ez óriási különbség!

Nem mindegy, hogy hűtünk vagy megelőzünk!

A klíma akkor lép munkába, amikor a probléma már bent van a lakásban. A napsütés átjutott az üvegen, a padló, a fal, a bútorok és a levegő felmelegedett, mi pedig megpróbáljuk ezt visszahűteni. Ez működik, de energiaigényes folyamat.

Az árnyékoló ezzel szemben előbb avatkozik be. Főleg a külső árnyékolók esetében az a lényeg, hogy már az üvegfelület előtt mérsékeljük a napsugárzás hatását. Ha kevesebb hő jut be, kevesebb hőt kell később aztán a klímával „ellensúlyozni”.

„Ez olyan, mint az autó esete. Lehet mondani, hogy majd a klíma lehűti az utasteret, de mindenki tudja, mennyivel kellemesebb egy árnyékban álló autóba beülni, mint egy napon hagyottba. Ha bőr belsőről beszélünk, akkor ez még látványosabb: hiába dolgozik a klíma, a kormány, az ülés, a műszerfal és a levegő sem lesz két perc alatt valóban komfortos” – fejtegeti szakértőnk.

Ugyanez történik a lakásban is, csak nagyobb léptékben.

A napelem sem oldja meg a komfort kérdését

Egyre több házon van napelem, és gyakran elhangzik, hogy „kit érdekel, mennyit fogyaszt a klíma, úgyis megtermeli a rendszer”. Ez bizonyos szempontból érthető gondolat, de szakértőnk szerint nem teljes válasz.

„Attól, hogy az energia részben vagy egészben saját termelésből jön, a túlmelegedett lakás még túlmelegedett lakás marad. A komfort nem csak a villanyszámláról szól. Nem mindegy, hogy délutánra 29–30 Celsius-fokról kell visszahűteni a lakást, vagy eleve sikerül 25–26 Celsius-fok körül tartani a hőmérsékletet!” – figyelmeztet Szarka Kristóf.

A napelem pénzügyi oldalról sokat segíthet, de nem változtatja meg a fizikai alaphelyzetet: a hőt, amit beengedünk, később valahogy ki kell tessékelni. Ha ezt csak klímával oldjuk meg, akkor a rendszer többet dolgozik, a komfort lassabban áll helyre, és a lakás használata is kellemetlenebb lehet a nap legmelegebb óráiban.

Mennyit lehet spórolni?

Erre nincs egyetlen komoly, mindenkire érvényes szám. A megtakarítás függ a lakás méretétől, a tájolástól, az ablakfelületektől, a szigeteléstől, a klíma hatékonyságától, a használati szokásoktól és attól is, ki milyen hőmérsékletet tart komfortosnak.

Egy átlagos lakásnál nem feltétlenül arról beszélünk, hogy évente százezreket spórolunk csak az árnyékolással. Reálisabb azt mondani, hogy sok esetben inkább néhány ezer vagy pár tízezer forintos éves különbség jelenhet meg a hűtési költségekben. Nagy üvegfelületeknél, rossz tájolásnál, tetőtéri lakásnál vagy intenzív klímahasználat mellett ez természetesen több is lehet.

„A kérdést nem szabad kizárólag a villanyszámla felől nézni. A valódi nyereség sokszor az, hogy mennyi időt töltünk kellemetlen, fülledt, túlhevült lakásban. Ha egy árnyékoló miatt délután nem 30 Celsius-fokról kell visszahűteni a teret, hanem eleve alacsonyabb hőmérsékletről indulunk, az nem csak pénzügyi különbség. Az életminőségben is érezhető” – vallja az Arnyekban.hu Árnyékolástechnika tulajdonosa.

A klíma sem szereti, ha mindig maximumon dolgozik

A klímaberendezés természetesen hasznos eszköz. Nem arról van szó, hogy ne kellene használni. A gond inkább az, amikor a teljes nyári komfortot kizárólag rá bízzuk. Ha egy lakás egész nap árnyékolás nélkül melegszik, a klímának sokkal nagyobb terhelést kell kezelnie. Gyakrabban kapcsol, hosszabb ideig dolgozik, erősebben hűt, nagyobb igénybevételt kap. Ez a fogyasztáson túl a berendezés élettartama és karbantartási igénye szempontjából sem mindegy.

„Egy jó árnyékolási rendszer tehermentesítheti a klímát. Nem kell olyan agresszíven hűteni, nem kell annyi ideig járatni, és könnyebb egyenletes, kellemes hőmérsékletet tartani. Ez különösen fontos hálószobában, gyerekszobában, dolgozószobában vagy olyan nappaliban, ahol nagy üvegfelületek vannak” – fűzi hozzá szakértőnk.

Az árnyékolótól nem fúj meg a hideg levegő

A klímával kapcsolatban sokan ismerik azt az érzést, amikor a hideg levegő rossz irányból érkezik, huzatosnak érezzük a szobát, vagy pár nap után kapar a torkunk. Ez nem feltétlenül klasszikus értelemben vett „megfázás”, de a kellemetlen tüneteket sokan megtapasztalták már.

„Nyáron, allergiaszezonban ez különösen zavaró lehet. Ha valaki eleve érzékenyebb, szénanáthás, vagy rosszul viseli a hideg légáramot, akkor nem mindegy, mennyire kell intenzíven használni a klímát” – veti fel a szempontot Szarka Kristóf.

Az árnyékoló ebből a szempontból passzívabb és természetesebb megoldás. Nem fúj, nem szárítja a levegőt, nem hűt túl egy pontot, nem okoz huzatérzetet. Egyszerűen csökkenti azt a hőterhelést, amelyet később gépészettel kellene kezelni.

A legjobb megoldás nem vagy-vagy, hanem együtt

Szakértőnk szerint a „klíma helyett árnyékoló” kérdés kicsit félrevezető. A valóságban nem mindig kell választani. A legjobb eredményt sokszor az adja, ha a kettő együtt működik.

Az árnyékoló megfogja a hőterhelés egy részét, a klíma pedig akkor és annyit hűt, amennyire tényleg szükség van. Így nem utóbbinak kell egyedül megküzdenie a nyári napsütéssel, hanem egy tudatosabb rendszer részeként működik.

Ehhez persze az árnyékolót használni is kell. Nem elég, ha van redőny az ablakon, de egész nap felhúzva marad. Nyáron a nappali árnyékolás a lényeg: déli, nyugati oldalon különösen fontos, hogy a lakás ne kapja akadály nélkül a napsütést a legmelegebb órákban.

Az automatizálás itt is pénzt és komfortot hozhat

Sokszor nem az a baj, hogy nincs árnyékoló, hanem az, hogy rosszkor használjuk. Reggel elmegyünk otthonról, felhúzva marad a redőny, délutánra pedig felforrósodik a lakás. Vagy éppen leengedve hagynánk, de félünk, hogy jön egy vihar, és kárt tesz a szerkezetben.

„Erre adhat választ az automatizálás. Egy jól beállított motoros árnyékoló fény-, időjárás- vagy időprogram alapján is működhet. Erős napsütésnél árnyékol, viharos időben pedig a rendszer típusától függően biztonságos pozícióba állhat” – magyarázza szakértőnk.

Ez egyszeri pluszköltség, de hosszú távon nem csak kényelmi elem. Segíthet abban, hogy az árnyékolás valóban akkor működjön, amikor szükség van rá, ne csak akkor, amikor valaki otthon van és eszébe jut kezelni.

A spórolás nem csak forintban mérhető!

Ha kizárólag a villanyszámlát nézzük, egy átlagos lakásnál az árnyékolás jelentette megtakarítás sokszor nem látványos, hanem fokozatos. Nem feltétlenül arról szól, hogy egyetlen nyár alatt visszajön a teljes beruházás költsége.

Viszont, ha hozzászámoljuk a komfortot, a klíma kisebb terhelését, a kellemesebb belső hőmérsékletet és azt, hogy kevesebb időt töltünk túlmelegedett lakásban, akkor már más az összkép. A nyári hőségben nemcsak az számít, mennyit fizetünk a hűtésért, hanem az is, mennyire élhető az otthonunk.

Az árnyékoló tehát nem csodaszer, és nem is minden esetben váltja ki a klímát. De nagyon sokat tehet azért, hogy kevesebbet kelljen hűteni, lassabban melegedjen fel a lakás, és ne a klíma legyen az egyetlen védekezésünk a hőség ellen.

„Aki ma építkezik vagy felújít, annak szerintem már nem érdemes az árnyékolást utólagos extraként kezelnie. A nyári hővédelem része, ugyanúgy, mint a jó nyílászáró, a megfelelő szigetelés vagy a korszerű gépészet. Nem mindig a villanyszámlán látszik meg először a haszna, hanem azon, hogy a lakás mennyivel marad élhetőbb a legmelegebb napokon” – összegzi Szarka Kristóf, az Arnyekban.hu Árnyékolástechnika tulajdonosa.