Az Ytong „tégla”, avagy a pórusbeton előnyei és hátrányai
Az Ytong tégla – a hagyományos téglához hasonlóan – a természetben megtalálható anyagokból készül, ám könnyebben mozgatható és szabható, ráadásul a hőszigetelése is jobb. Előnyei mellett azonban érdemes a hátrányait is ismernünk a megfontolt döntéshez.
Mi az az Ytong tégla?
Az Ytong tulajdonképpen egy svéd márkanév, ami pórusbeton falazó- és kiegészítőelemeket foglal magában. Az elnevezés egy mozaikszó: az „YXHULT Angherdede Lättbetong” névből származik, ami „yxhulti szárított pórusbetont” jelent. A gyártó célja az volt, hogy a skandináv igényeknek megfelelően ötvözze a fa pompás hőszigetelő képességét és egyszerű megmunkálhatóságát a tégla tartósságával, szilárdságával és tűzálló tulajdonságával – mindezt nagy mennyiségben is könnyen előállítható formában.
Noha az Ytong tégla már évszázados találmány, a történelmi időkben is használt falazóanyagokhoz képest még mindig viszonylag újoncnak számít, hiszen 1929-ben kezdték el a sorozatgyártását Svédországban, Magyarországon pedig néhány évtizeddel később, az 1960-as években. Gázbeton vagy gázszilikát néven is ismerték akkor, jellegzetes szürke színét pedig a kohópernye adta a mai fehér, homokalapú változattal szemben, amit 1991 óta gyártanak hazánkban.
Hogyan készül az Ytong tégla?
Ez a speciális, márkázott pórusbeton kvarchomokból, cementből, mészből és vízből áll. Előállításához a homok megőrlése után precízen hozzákeverik a többi összetevőt, formába öntik, és pórusképző adalékot adnak hozzá, ami térfogatnövekedést eredményez – több milliónyi zárt pórus létrejöttével. Ezek a pórusok garantálják az Ytong tégla kiváló hőszigetelő képességét.
A gyártási folyamat következő lépése az előszilárdítás 60 Celsius-fokon, ami után jöhet a pontos méretre vágás, majd a szilárdítás második lépcsőfoka 100 fokon. A pórusbeton elemek végül forró és nagy nyomású gőzben szilárdulnak meg teljesen. A gyártási folyamat előnye, hogy energiatakarékos és környezetbarát, így a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve is megfelel az EU-s irányelveknek.
A pórusbeton előnyei
Az Ytong tégla már említett előnyei közé tartozik, hogy a természetben megtalálható alapanyagokból áll, amikből valójában egy mesterséges kőzetet hoznak létre környezetbarátnak számító eljárással. A pórusbeton tehát nem tartalmaz ártalmas anyagokat – sem építkezéskor, sem bontáskor nem szabadulnak fel belőle ilyenek.
Sokan a kiemelkedő hőszigetelési képessége miatt döntenek a pórusbeton mellett. Vastagabb Ytong tégla alkalmazásakor ugyanis nem kell homlokzati hőszigetelés, ami jelentős idő- és költségmegtakarítással jár az építkezés során, ráadásul csökkenti a hőhidak kialakulásának kockázatát. A pórusbeton páraszabályozása is kiváló, mert jól szellőzik, így nem kell tartanunk a falak átnedvesedésétől, sőt beázás vagy csőtörés esetén is hamarabb kiszárad.
A pórusbeton kivételes teherbírásának köszönhetően nemcsak családi házak, hanem sokemeletes lakóépületek is biztonsággal felhúzhatóak belőle. Kimagasló tűz- és vízállósága akár ipari épületekre való felhasználásra is alkalmassá teszi.
Az egyszerű vághatóság és véshetőség emellett egyszerűbb és gazdaságosabb építkezést jelent, kevesebb hulladékkal és csekélyebb habarcsigénnyel.
A pórusbeton hátrányai
Az érem – pontosabban az Ytong tégla – másik oldala, hogy hangszigetelő képessége a tartófalaknál vékonyabb válaszfalak esetében rosszabb, mint a tégláé. A jó hőszigetelő képesség sajnos nem párosul kiemelkedő hőtároló képességgel, ami azt jelenti, hogy ősszel például viszonylag gyorsan kihűl, és hamarabb kell fűteni. A vastagabb falszerkezet ráadásul alapterület-veszteséggel járhat a hagyományos téglához képest.