Szakértőnk válaszol: egyedi bútor vagy lapra szerelt termék?

Lakásfelújítás vagy építkezés során előbb-utóbb mindenki szembesül a kérdéssel: egyedi gyártású bútort válasszunk, vagy elegendő egy lapra szerelt rendszer? A döntés nem pusztán esztétikai, hanem költségvetési, tartóssági és térkihasználási kérdés is. Érdemes tehát nemcsak az árlistát nézni, hanem a teljes képet. A témában Tokaji Balázs és Nemes Gábor, a Praqtik asztalos megoldások csapata segít eligazodni.

Mit jelent valójában az egyedi gyártás?

Sokan külön kezelik az egyedi bútort és a lapra szereltet. Előbbiek, ahogy a nevükben is szerepel, egyedi igényeket vesznek alapul. Gondos felmérés és tervezés előzi meg a beépítést, aminek folyamán a szakemberek pontos méretekkel dolgoznak, és a megrendelő segítségével a térkihasználás szempontjából legpraktikusabb megoldásokat próbálják szem előtt tartani. A Praqtik asztalos megoldások csapata például több bútorlapgyártó termékeivel dolgozik, amik közül mindenki megtalálhatja a neki tetsző színeket és mintákat.

„Ezzel szemben a lapra szerelt termékek kötött méretűek, és a dizájn tekintetében is kompromisszumot kell kötni. Persze a két megoldás vegyíthető, így a lehetőségek tárháza szinte végtelen” – hangsúlyozzák szakértőink.

Az egyedi bútor tehát nem luxuskategória, hanem személyre szabott megoldás, amely a tér adottságaihoz igazodik, nem pedig fordítva.

Miben más az egyedi bútor, mint az áruházban kapható rendszer?

A lapra szerelt termékek általában tömeggyártásban készülnek, ezért is tudnak olcsóbbak lenni az egyedileg tervezett bútoroknál. Viszont a hátrányuk, hogy nem alakíthatóak. Sokan találkoztak már azzal a problémával, hogy egy cm hiányzott csak, ami egy téglafal esetében sajnos nehezen orvosolható.

„Ilyenkor nincs más megoldás, mint gyártatni, viszont onnantól kezdve csak a pénztárca szabhat határt az elképzeléseknek. Félreértés ne essék, egyedileg tervezett bútort is ki lehet hozni jó áron!” – mondja Nemes Gábor és Tokaji Balázs.

Az igazi különbség tehát nem feltétlenül az ár, hanem a szabadság foka. Egy standard rendszer gyors és kiszámítható, de ritkán alkalmazkodik milliméterre pontosan egy adott térhez.

Árban valóban óriási a különbség?

Ahogy szakértőink korábban is említették, a tömeggyártás elve miatt nem lehet versenyezni például az IKEA-vázak (korpuszok) árával. Ezek általában egyszerű, fehér bútorlapból készülnek, és előre ki vannak alakítva rajtuk az összeszereléshez szükséges marások, furatok stb. Egy egyedi bútornál ezeket külön kell elkészíteni, ami természetesen növeli a munkadíjat is.

„Viszont még a legismertebb svéd bútorgyártó termékei is csak addig olcsók, amíg nem egyedi igényekkel érkezünk meg a boltba. Egy tömör fából készült konyhai munkalapért vagy egy színes üvegezett szekrényajtóért már komoly összegeket ott lehet hagyni a pénztáraknál” – figyelmeztet a Praqtik asztalos megoldások csapata.

A költségkülönbség tehát gyakran kisebb, mint elsőre gondolnánk, különösen akkor, ha prémium elemekkel szeretnénk feldobni egy alaprendszert!

Milyen kompromisszumokat vállalunk a lapra szerelt megoldással?

Nem szabad a lapra szerelt bútorokra ráhúzni, hogy nem jó minőségűek. Sőt! A lényeg, hogy lehetőleg bútorlapból készüljenek az elemei, ami tartós és biztos megoldás. A különböző könnyített hullámpapírokból gyártott elemek ugyanis idővel elveszítik a stabilitásukat.

„A fő különbség az alapanyag minősége lehet. A bútorlapok vastagsága hosszú távon erősen kihat a tartósságra is. Nagyon sok gyártó készít 16 mm-es vagy akár vékonyabb anyagból elemeket – elsősorban a költséghatékonyság miatt –, és ez negatívan befolyásolja a tartósságot. Emellett a lapra szerelt változatoknál jellemző oldható kötések szintén nem adnak olyan tartósságot egy bútorelemnek, mint a fix kötések, legyen az a csavarozás vagy a lamellós ragasztás” – fejtegetik szakértőink.

A kompromisszum tehát elsősorban szerkezeti és hosszú távú kérdés, nem feltétlenül esztétikai.

Hogyan zajlik az egyedi tervezés folyamata?

Az első lépés, hogy az asztalosok inspirációkat kérnek, hogy megértsék, milyen elképzelései vannak a megrendelőnek. Amennyiben ezek találkoznak a szakemberek stílusával és eszközkészletével, egy személyes konzultáció során felmérik az igényeket és a tér lehetőségeit. Ha a helyszín már készen áll, véglegesek a burkolatok, rendelkezésre állnak a szükséges kiállások, akkor méretet vesznek, és kezdődhet is a tervezés.

A szakmai gárda a véglegesítés után tud árajánlatot adni, majd elküldik a lapszabászat részére a szabásjegyzéket, hogy elkezdődhessen a gyártás. Ahogy elkészül az alapanyag, indulhat az összeszerelés, majd a beépítés.

Ez a folyamat időigényesebb, viszont minimalizálja a hibalehetőségeket és a későbbi bosszúságokat.

Tipikus hibák saját tervezésnél

A leggyakoribb hiba a méretek elszámolása, illetve a stabilitáshoz szükséges elemek nem pontos megtervezése. Mindig a tér legkeskenyebb mérete számít, mert ha valami túl nagyra sikerül, akkor utólag már nagyon nehéz esztétikusan alakítani rajta.

Egy több bútorlapból összeszerelt szekrény üresen is komoly súllyal bír, megfelelő váz és rögzítés szükséges, hogy elkerüljük a balesetveszélyes helyzeteket.

A milliméterek itt valóban számítanak, különösen egyedi falak, ferde síkok vagy régi épületek esetén.

Mikor érdemes az egyik, és mikor a másik?

Tokaji Balázs és Nemes Gábor, a Praqtik asztalos megoldások csapata szerint a döntést érdemes nem kizárólag ár alapján, hanem használati érték, tartósság és térkihasználás szerint meghozni. Szabályos, jól méretezett helyiségekben, ahol nem zavaró néhány centiméter kihasználatlan terület, a lapra szerelt rendszer gazdaságos és praktikus választás lehet. Egyedi adottságú terekben, tetőtérben, szűk közlekedőkben vagy prémium megjelenésű enteriőrben viszont az egyedi gyártás térül meg igazán.

Szakértőink kihangsúlyozzák: az alkotás szépsége mellett nekik számít az is, hogy megrendelőjük elégedett legyen az otthonával, és ha ez egy egyszerű, lapra szerelt szekrénnyel is megoldható, akkor azt javasolják neki.