Szakértőnk válaszol: Festés új építésű lakásban – mikor, hogyan és mivel érdemes nekikezdeni?

Egy új építésű lakás festése sokak szemében már az utolsó simítás, pedig valójában az egyik legkritikusabb munkafázis. A falak ilyenkor még „dolgoznak”, száradnak, mozognak, és ha a festés időzítése vagy technológiája nem megfelelő, a hibák gyakran csak hónapokkal később jelentkeznek. Éppen ezért fontos, hogy a festést ne rutinfeladatként, hanem tudatosan felépített folyamatként kezeljük. Ebben segít szakértőnk, Gyurátz Ádám festő-mázoló szakember.

Milyen állapotban kell lennie a vakolatnak festés előtt?

A festés megkezdésének alapfeltétele, hogy a vakolat egységesen száraz, portól és leváló felületi részektől mentes legyen. Ez nem csupán esztétikai kérdés: a nedves vagy poros felület rontja a tapadást, és jelentősen csökkenti a festékréteg élettartamát.

„Külön figyelmet érdemelnek a látható repedések. Ezek a pontok eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért a száradási folyamat során vagy akár utólag is problémát okozhatnak. Ha nem kezeljük őket időben, a festés elkészülte után érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések” – fogalmaz szakértőnk.

Miért kulcskérdés a vakolat száradási ideje?

A túl korán megkezdett festés az egyik leggyakoribb hiba új építésű lakásoknál. A festés szakmailag nem közvetlenül a vakolatra történik, mivel a megfelelő rétegrend alapvető feltétele a tartós és szép végeredménynek. A helyes sorrend leegyszerűsítve: tégla vagy beton – vakolat (vagy gipszkarton) – glettelés – festés.

A glettelés célja a felület finomítása, kiegyenlítése. Ez az a réteg, amely lehetővé teszi az egyenletes, esztétikus falfelület kialakítását. Bár léteznek speciális, egyedi megoldások, a lakossági felhasználásnál nem jellemző, hogy durvább szemcséjű felület maradjon festve. „Festés glettelt felületen történik, mert így lehet finom felületeket képezni” – összegzi Gyurátz Ádám.

Miből látható, hogy a fal még nem áll készen?

A falak száradása ritkán egyenletes. Gyakran előfordul, hogy egy helyiségen belül is eltérő árnyalatú felületeket látunk, ami a nedvességtartalom különbségére utal. A nedvesebb részek sötétebbnek tűnnek, és ezek a pontok később is problémásak lehetnek, mivel itt nagyobb eséllyel csapódik le a pára.

„Érdemes ezeket a területeket a későbbiekben is figyelemmel kísérni. A fal nedvességtartalmának ellenőrzésére ma már egyszerűbb, otthoni eszközök is kaphatók. Bár ezek nem hitelesített mérőműszerek, megfelelő viszonyítási alapot adhatnak a döntéshez.”

Alapozás: miért nem szabad kihagyni?

Első festés előtt mélyalapozó használata elengedhetetlen. „Az alapozó feladata a por megkötése, a fal nedvszívásának csökkentése és az egységes festési alap kialakítása. A mélyalapozót jellemzően 1:5 arányban vízzel hígítva érdemes felhordani, és ügyelni kell arra, hogy a felület ekkor is tiszta és pormentes legyen” – magyarázza a festő-mázoló szakember.

Léteznek pigmentált alapozók is, amelyek nemcsak előkészítik a felületet, de száradás után már fehér színt adnak. Optimális esetben a választott festék gyártójának megfelelő alapozót használjunk, így a rendszer elemei egymással kompatibilisek lesznek.

Milyen festéket válasszunk első körben?

Ha nincsenek különösebb elvárások a falak színével kapcsolatban, egy jó minőségű diszperziós fehér festék ideális választás. Ezek a festékek később könnyen javíthatók, glettelhetők, és tisztasági festéshez is kiválóan alkalmasak. A későbbi átfestés vagy színezés is problémamentesebb velük.

A magasabb árkategóriájú festékek általában több latexet tartalmaznak. Ez nagyobb kopásállóságot jelent, viszont csökkenti a páraáteresztő képességet. Ezek a festékek széles színválasztékban érhetők el, de javításuk és csiszolásuk már jóval nehezebb.

„A diszperziós festékre bármi felvihető lényegében, míg a korábbi latexes festésre már csak latextartalmú falfestéket lehet felhordani” – teszi hozzá Gyurátz Ádám.

Glettelés: mennyi az elég?

Vakolt felület esetén a glettelés nem kérdés, hanem alapkövetelmény. Jellemzően 2–4 réteg glettanyaggal érdemes számolni ahhoz, hogy a végső falfelület minden szempontból kielégítő legyen. Glettelés előtt és után is ajánlott egy-egy réteg alapozás, majd ezt követheti maga a festés. Ez a folyamat időigényes, de hosszú távon jelentősen csökkenti a későbbi javítások szükségességét.

Repedések: elkerülhetők vagy kezelhetők?

Új építésű lakásokban a repedések megjelenése általános jelenség. Amennyiben nem statikai eredetű problémáról van szó, festőmunkákkal jellemzően orvosolható. Gyakoriak a gipszkarton és más felületek találkozásánál, illetve a födémben futó gerendák mentén kialakuló mennyezeti repedések.

A repedések megelőzésére és javítására hálózás vagy fátyolozás javasolt, a felület és a repedés nagyságától függően. Emellett a megfelelő glettanyag kiválasztása is kulcsfontosságú, mivel a gyártók már kifejezetten repedésre hajlamos felületekre fejlesztett termékeket kínálnak – zárja szakértőnk, Gyurátz Ádám festő-mázoló szakember.