Szakértőnk válaszol: Gazdaságos hűtési-fűtési megoldás klímával

Amikor új otthon építésén vagy meglévő házunk felújításán gondolkodunk, a fűtés-hűtés kérdése kulcsfontosságú. Sokan a klímaberendezéseket elsősorban csak nyári hűtésre tartják alkalmasnak, pedig egy korszerű, hűtésre-fűtésre optimalizált klíma egész évben gazdaságos és kényelmes megoldást nyújthat.

„A hűtésre-fűtésre is optimalizált klímaberendezést úgy tervezték, hogy egész évben hatékonyan működjön, és még -15 °C vagy akár -25 °C külső hőmérséklet esetén is megbízható fűtést biztosítson” – mondta Beleznai Orsolya, a Wagner Solar társtulajdonosa. Ezek a berendezések nagyobb hőcserélő felülettel, fejlettebb vezérléssel és fordulatszabályozott kompresszorral készülnek, így még a hidegebb hónapokban is kiemelkedő hatásfokkal működnek.

Olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal?

A rezsiköltségek alakulása minden család számára fontos szempont. Felmerül a kérdés: valóban kedvezőbb lehet a klímával történő fűtés, mint a hagyományos gázkazános megoldás?

„Igen, egy korszerű, inverteres klímaberendezéssel – amely hőszivattyúként működik – akár 30–50%-kal olcsóbban is lehet fűteni, mint hagyományos gázkazánnal” – hangsúlyozta Beleznai Orsolya. Ennek oka, hogy míg a kondenzációs gázkazánok hatásfoka jellemzően 90–95%, addig a klímák 1 kWh villamos energiából 3–4 kWh hőenergiát képesek előállítani. Ez az úgynevezett COP- vagy SCOP-érték mutatja meg, hogy mennyire hatékonyan alakítja át a rendszer a villamos energiát hővé.

Természetesen a megtakarítás mértékét számos tényező befolyásolja, például a villamos energia ára (H-tarifa esetén különösen kedvező lehet), a gáz aktuális díjszabása, az épület hőszigetelése, a külső hőmérséklet, valamint a saját használati szokásaink. Egy jól szigetelt otthonban, korszerű klímával és kedvezményes tarifával a klímafűtés költsége jelentősen csökkenhet.

Milyen teljesítményű klímát válasszunk?

Az optimális klímaberendezés kiválasztása nem csupán a helyiség alapterületétől függ. Figyelembe kell vennünk a szigetelést, a nyílászárók minőségét, a tájolást és az épület egészének energetikai jellemzőit is.

Általános iránymutatásként elmondható, hogy egy átlagos belmagasságú, jól szigetelt nappaliban kb. 1 kW teljesítményre van szükség 10–12 m²-enként. Így például egy 20–25 m²-es helyiséghez 2,5–3,5 kW-os, míg egy 35–45 m²-es nappalihoz 4–5 kW-os klíma az ideális. Egy teljes, 80–100 m²-es családi ház esetében a rendszer összes teljesítménye akár 7–10 kW is lehet, amit több beltéri egységgel, ún. multisplit rendszerrel célszerű megoldani.

„Fontos kiemelni, hogy a négyzetméteres szabály csak kiindulási alap, a pontos méretezést szakemberre kell bízni, aki figyelembe veszi az épület sajátosságait” – mondta Beleznai Orsolya.

Csendes, takarékos és hosszú élettartamú

Sokan tartanak attól, hogy egy klímaberendezés túl hangos lesz, vagy folyamatos karbantartást igényel. A modern rendszereknél azonban ezek a félelmek alaptalanok.

„A korszerű, inverteres klímaberendezések és hőszivattyúk általában meglepően csendesek. A beltéri egységek zajszintje jellemzően 19–30 dB között mozog, ami halkabb, mint egy suttogás” – mondta a Wagner Solar szakértője. A kültéri egységek pedig jellemzően egy normál beszélgetés hangerejével egyenértékű zajt bocsátanak ki.

A karbantartás évente egyszeri szakember általi átvizsgálást jelent (hűtőközeg, elektromos csatlakozások ellenőrzése, lemezek tisztítása). Ezenfelül a beltéri szűrők tisztítását mi magunk is elvégezhetjük 2–4 hetente. Így a készülék akár 10–15 évig is biztonságosan és gazdaságosan üzemelhet.

Hogyan tehetjük még hatékonyabbá a klímás rendszert?

Egyre több háztartásban találkozhatunk okosotthon-megoldásokkal, amelyek a klímás fűtés-hűtést is kényelmesebbé és energiatakarékosabbá teszik. Az okostermosztátok és a WiFi-s vezérlés lehetővé teszik, hogy akár távolról is szabályozzuk otthonunk hőmérsékletét, előfűtsük a lakást, vagy időzíthessük a működést. A zónavezérlés révén helyiségenként is eltérő hőmérsékletet tarthatunk fenn, így csak ott fűtünk vagy hűtünk, ahol szükséges.

Fontos azonban tudnunk, hogy az időjárás-alapú és napelemes termeléshez igazított vezérlést a legtöbb hagyományos klímaberendezés nem támogatja, ez általában magasabb kategóriás rendszerek sajátossága.

Mire figyeljünk a kültéri egység elhelyezésénél?

Ha klímánkat télen fűtésre kívánjuk használni, különösen körültekintően kell eljárnunk a kültéri egység telepítése során. Legalább 30–50 cm-rel a talaj fölé kell helyeznünk, hogy a leolvadó víz ne okozzon problémát, illetve biztosítani kell a jó vízelvezetést. Szabad légáramlásra is szükség van, ezért ügyeljünk rá, hogy minden oldalról legalább fél méter szabad hely maradjon a berendezés körül.

A zajszint miatt célszerű kerülni a hálószobák ablakai alatti vagy közvetlen szomszédos helyeket, társasházaknál pedig kiemelten szempont a zajvédelmi előírások betartása. „Nagyon fontos az ingatlan északi oldalára való telepítés, egy, az év egészében jellemzően árnyékos pontra, ezzel biztosítva a megfelelő külső hőmérsékletet és a zavartalan hűtőköri körfolyamatokat” – mondta Beleznai Orsolya.

Összefoglalva

A klímás fűtés-hűtés kiváló alternatíva lehet mind új építkezésnél, mind felújítás esetén. Egy jól megtervezett, korszerű rendszerrel jelentős rezsicsökkentést érhetünk el, miközben növeljük otthonunk komfortját. A klímatechnológia ráadásul folyamatosan fejlődik, így ma már egész évben megbízható, gazdaságos és környezetbarát megoldást kínálhat – feltéve, ha a tervezést és a telepítést szakemberekre bízzuk.