Szerkezeti faanyagok: mit jelent az impregnált, a rétegragasztott vagy a KVH?
Ha házépítésbe vagy felújításba kezdünk, számtalan döntést kell meghoznunk a megfelelő anyagokkal kapcsolatban. A fa szerkezeti anyagok területén is több lehetőség közül választhatunk – a klasszikus fűrészárutól kezdve az impregnálton át a korszerűbb rétegragasztott, illetve KVH faanyagokig. De vajon mit jelentenek ezek pontosan, és mikor melyiket érdemes választani?
Miért fontos a jó szerkezeti faanyag kiválasztása?
A tetőszerkezet, a födém vagy akár egy terasz váza gyakran fából készül. Ezek a tartóelemek hosszú évtizedekig viselik a terheket, emellett ki vannak téve a nedvességnek, a kártevőknek és a hőmérsékleti ingadozásoknak. Egy rosszul megválasztott faanyag könnyen elvetemedhet, megrepedezhet, korhadásnak indulhat, vagy éppen gombás fertőzés áldozata lehet. Ezzel szemben a megfelelő minőségű, adott célra alkalmas fa jelentősen növeli az épület élettartamát és biztonságát, ráadásul hosszú távon költséget takaríthatunk meg vele.
Mit jelent az impregnált fa?
Az impregnált faanyag kémiai kezelésen megy keresztül, amely során olyan vegyszerekkel telítik, amelyek ellenállóvá teszik azt a gombák, baktériumok és rovarok (például a farontó bogarak) támadásával szemben. Az impregnálás történhet nyomás alatt (vákuumos-nyomásos eljárással), illetve egyszerű merítéssel is. Az így kezelt fa tipikusan zöldes árnyalatú, mivel a legtöbb impregnálószer színezőanyagot is tartalmaz.
Mikor érdemes választani?
- Különösen ajánlott kültéri szerkezetekhez (kerítések, pergolák, kerti faházak, teraszok szerkezete), ahol a fa folyamatosan ki van téve az időjárás viszontagságainak.
- Kevésbé jellemző lakóépületek tetőszerkezetében (ott általában a száraz, zárt környezet miatt kevésbé szükséges).
Előnyei és hátrányai:
- Tartósabb a kártevőkkel és gombásodással szemben.
- Az impregnáló anyagok miatt nehezebben festhető, és lakótérben csak bizonyos típusok alkalmazhatók.
Mi az a rétegragasztott fa (BSH, GLULAM)?
A rétegragasztott fa (angolul glulam, németül BSH – Brettschichtholz) több, vékony, gondosan szárított és kiválogatott falécből (lamellából) készül, amelyeket speciális ragasztóval rétegenként összeragasztanak. Így rendkívül nagy szilárdságot és mérettartósságot lehet elérni, ráadásul nagyobb keresztmetszetek, hosszabb fesztávok is gyárthatók, mint tömör fából.
Hol használják?
- Nagyobb fesztávú tetőszerkezeteknél, csarnokoknál, tornatermeknél, templomoknál.
- Igényesebb családi házak tetőszerkezetében, ahol fontos a pontos méret, a vetemedésmentesség és a látvány (mivel ez gyakran látszó szerkezetként is megjelenik).
Előnyei:
- Kevésbé reped, nem vetemedik el, rendkívül mérettartó.
- Lehetővé teszi a szép, látványos szerkezetek megépítését (pl. íves tartók).
- Nagy teherbírás és hosszú élettartam.
Hátránya:
- Drágább, mint a hagyományos fűrészelt fa.
Mit jelent a KVH?
A KVH a német „Konstruktionsvollholz” rövidítése, ami szerkezeti, tömör, műszárított építőfát jelent. Ezek a faanyagok szigorú minőségi követelmények szerint készülnek: hossztoldottak (fogazott élek mentén ragasztva), és garantált nedvességtartalmuk kb. 15% körül mozog, így a ház szerkezetében kevésbé mozognak, nem vetemednek el.
Hol használják?
- Modern családi házak, könnyűszerkezetes házak falszerkezeteiben, tetőszerkezetekben.
- Belső tartószerkezeti elemeknél is, mivel a szárazság és a méretpontosság miatt közvetlenül burkolható, beépíthető.
Előnyei:
- Kiszámítható, kevésbé hajlamos a repedésre, vetemedésre.
- Tartós, pontos, méretezhető (moduláris).
- Gyakran felületkezelés nélkül, „natúr” formában is felhasználható.
Hátránya:
- Szintén költségesebb, mint a sima fűrészáru, viszont hosszú távon ez bőven megtérülhet a kevesebb utólagos javítás miatt.
Hogyan döntsünk?
A választás leginkább attól függ, milyen célra kell a faanyag:
- Kültéri, földdel, csapadékkal érintkező szerkezethez inkább impregnált fa javasolt.
- Hosszú fesztávhoz, igényes, látszó tartókhoz a rétegragasztott gerenda a legjobb.
- Szerkezeti belső tartóelemekhez, tetőszerkezethez a KVH az optimális, főleg, ha fontos a méretpontosság és a repedésmentesség.
Minden esetben kérjük ki a statikus vagy a kivitelező véleményét is, illetve ne felejtsük el: a jó faanyag csak akkor tartós, ha szakszerű a beépítés és biztosított a megfelelő szellőzés, illetve vízelvezetés is.
Összefoglalva
A mai építőipar szerencsére már sokkal többféle faanyagot kínál, mint régen. Bár első ránézésre drágábbak lehetnek a rétegragasztott vagy KVH faanyagok, hosszú távon ezek a szerkezetek sokkal megbízhatóbbak, és kevésbé igényelnek karbantartást. Ezért ha házat építünk vagy nagyobb volumenű felújításra készülünk, érdemes megismerni a lehetőségeket és tudatosan választani – hogy otthonunk ne csak szép, hanem tartós és biztonságos is legyen.









