Így zajlik egy építkezés lépésről lépésre

Amikor végre eljön az idő, és megszületik az elhatározás, hogy felépítjük a saját házunkat, jól jöhet, ha előre tisztában vagyunk a folyamat lépéseivel – a telek kiválasztásától a beköltözésig.

1. A telek kiválasztása és megvásárlása

Az építési telek kiválasztásakor fontos szempont a megközelíthetőség, a környék és a mindennapi teendők színhelyétől való távolság. Telekvásárlás előtt mindenképpen győződjünk meg a számunkra megfelelő beépíthetőségi arányról, ami az ingatlan-nyilvántartásban szereplő besorolástól függ! Az adásvétel előtt lekért tulajdoni lapról nemcsak ezt tudhatjuk meg, hanem egyéb fontos információkat is, például a telket terhelő jogokat, legyen szó közműszolgáltató vezetékjogáról vagy szomszéd átjárási szolgalmi jogáról.

Tájékozódjunk a pontos telekhatárokról is, mert előfordulhat, hogy jelenleg nem pontosan ott húzódik a kerítés. A közművesítés megléte és mértéke is lényeges, hogy csatornázott-e a telek, elérhető-e a víz-, a gáz- és az áramszolgáltatás, illetve ha nem, akkor milyen költséggel lehet megoldani a bekötést.

2. A preferenciák meghatározása

A legnagyobb kérdés, hogy milyen házat szeretnénk. Milyen alapterülettel, hány szinttel, hány szobával és fürdőszobával? A nyílt tereket vagy a falakkal elkülönített helyiségeket részesítjük előnyben? Szeretnénk-e garázst, pincét, melléképületet? Hasznosítanánk-e a tetőteret, akár lakhatásra, akár tárolási célra?

Érdemes alaposan végiggondolni, hogy a család minden tagja zavartalanul tudja végezni a mindennapi tevékenységeit, és elegendő tér álljon rendelkezésre mind az együtt töltött időre, mind pedig az elvonulásra. Ha a családtagok közül valaki otthonról végzi a munkáját, eleve praktikus egy külön dolgozószoba kialakítása, emellett igény szerint szükség lehet műhelyre vagy más speciális tevékenységnek megfelelő térre.

Életszakasztól függően a születendő gyermekek szobáival is érdemes számolni, vagy éppen azzal, hogy a hamarosan felcseperedő csemeték kirepülnek a családi fészekből, és a szobáiknak új funkciót kell betölteniük.

3. Szakemberek megtalálása és szerződtetése

A házépítés összetett projekt. Egy amerikai kutatás szerint az építkezők – vagy az általuk megbízott generálkivitelezők – átlagosan 22 féllel szerződnek. Magyar statisztika sajnos még nem áll rendelkezésre, de ez a szám hazai lencsén keresztül nézve sem tűnik meglepőnek.

A szakemberek megtalálásának és szerződtetésének kapcsán célszerű megfontolnunk, hogy mi magunk meg tudjuk-e oldani a precíz alaprajzelőkészítést, a szükséges munkaerő- és anyagfelmérést, az engedélyeztetési és bejelentési eljárások intézését, a megfelelő partnerek megkeresését és szerződtetését, a feladatok kiosztását és ellenőrzését, valamint a határidők betartatását. Ha nem, az sem probléma, hiszen a generálkivitelezőknek éppen az a feladatuk, hogy díjazásért cserébe levegyék ezt a terhet az építkezők válláról. A „papírmunka” elvégzése után jöhet maga az építkezés.

4. Alapozás

A megfelelő alapozás kulcsfontosságú a ház stabilitásának és tartósságának szempontjából. A tervező és a statikus szokott dönteni arról, hogy sík- vagy mélyalapozásra van-e szükség. A jó alapozás nem csupán statikai szempontból lényeges, hiszen ha nem áll ellen a nedvességnek, akkor talajvíz szivároghat be a szerkezetbe. Nemcsak maga az építkezés, hanem a páralecsapódás és a penészedés megelőzése is az alapozásnál kezdődik. Ennél a munkafolyamatnál kerül sor a víz- és a csatornarendszer alapelemeinek elhelyezésére is.

5. A falak és a tető felhúzása

Miután kész az alap, következhet a falak helyének kijelölése, a vízszigetelés elhelyezése és a lábazati szigetelés. Az építőelemeket a végleges helyükhöz közel viszik, hogy aztán a sarokelemekkel kezdve eljussanak a közbenső falakig, az alaprajzon megjelölteknek megfelelően. A megfelelő anyagválasztás azért is fontos, mert téglaháznál például egyezniük kell a felhasznált tégla és habarcs hőszigetelési tulajdonságainak, különben fokozott a hőhidak kialakulásának veszélye.

A falak felhúzása után esedékes tetőépítés ácsmunkái a fedélszerkezet megépítésével indulnak, amire jön a párazáró réteg. Végül sor kerülhet a lécezésre, a bádogozásra és a cserepek felhelyezésére.

6. Belső terek kialakítása

A helyiségeket elválasztó válaszfalak épülhetnek igény szerint téglából, Ytong téglából (pórusbetonból) vagy gipszkartonból. A falakba aztán behúzzák a villamos vezetékeket, a nyílászárókat pedig beépítik a helyükre, és elvégzik a nyílászárók melletti rések tömítését.

7. Végső munkálatok

Az átadáshoz közeledve, a finisben következik a burkolás, a festés, a beltéri ajtók behelyezése. A fűtés, a szaniterek, a lámpák, az aljzatok és a kapcsolók is ilyenkor kerülnek a helyükre. Burkolás előtt érdemes különös gondot fordítani a vizes helyiségek vízszigetelésére, a vízzáró rétegek lehelyezésére. A végső munkálatok után nincs más dolgunk, mint berendezni a házunkat, majd beköltözve örülni az új otthonunknak.