A könnyűszerkezetes házak előnyei és hátrányai
Sokkal rövidebb ideig tart felépíteni, sok esetben jelentősen olcsóbb is, ráadásul több hasznos alapterület marad, mert kevesebb helyet foglalnak el a falai. A könnyűszerkezetes házak előnyei mellett sorra vesszük a hátrányaikat is.
Miért „könnyűszerkezetes”?
Az építési technológia onnan kapta a nevét, hogy az épület szerkezetét könnyű anyagokból, többnyire acélból, alumíniumból, fából állítják össze. Éppúgy lehet így családi házakat vagy akár társasházakat építeni, mint irodaházakat vagy iskolákat.
Az, hogy az építkezés milyen technológiával történik, minden esetben az építtetők és a szakemberek döntésén múlik, méghozzá olyan körülmények figyelembevételével, mint a preferált átadási határidő és a költségvetés.
Gyorsabb építkezés
Egy könnyűszerkezetes ház felépítése sokkal gyorsabb folyamat, mint például egy téglaházé. Ez annak köszönhető, hogy az előregyártott, könnyű elemek mozgatása és beépítése jelentősen kevesebb ideig tart, mint egy hagyományos építkezés. Az egyszerűbb logisztika révén csekélyebb a kedvezőtlen időjárási körülmények miatti csúszás kockázata.
Költséghatékonyság
Míg régebben egyértelmű volt, hogy egy könnyűszerkezetes ház megépítése sokkal kevesebb pénzből megoldható, mint egy téglaházé, ma már árnyaltabb a helyzet. Ugyanúgy érvényes, hogy a költségeink valóban sokkal alacsonyabbak lehetnek, ám a technológia fejlődésével olyan megoldások is elérhetővé váltak, amelyek kifejezetten a luxuskategóriához tartoznak.
Emiatt nem mondhatjuk, hogy a könnyűszerkezetes ház mindenképpen olcsó alternatíva, az viszont tény, hogy megszokott igényekkel még mindig sokkal kedvezőbb négyzetméterenkénti költségekkel számolhatunk, mint téglaház esetén, méghozzá a csökkentett munkaerő- és anyagköltségek, illetve a gazdaságosabb anyagfelhasználás miatt.
Jobb tervezhetőség
A könnyűszerkezetes házak legnagyobb előnye az építkezés tervezhetősége. Mivel alapvetően sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb folyamatról van szó, sokkal kevésbé kell váratlan költségektől vagy csúszásoktól tartanunk. Éppen ezért sokan választják a könnyűszerkezetes megoldást például akkor, ha belátható időn belül bővül a család, vagy az újonnan vásárolt telkükre mielőbb egy nyaralót szeretnének.
Testreszabhatóság
A könnyűszerkezetes házak nemcsak a tervezési folyamat során szabhatóak testre – az egyéni igények maximális figyelembevételével –, hanem később is egyszerűbben bővíthetőek és alakíthatóak át, mint a hagyományos technológiával felhúzott épületek. Az elemek olyan könnyen eltávolíthatóak és cserélhetőek, ami bármilyen más megoldás esetén elképzelhetetlen lenne.
Környezetbarát energiahatékonyság
Az energiafelhasználási tudatosság szerencsére már minden építkezésnél kulcskérdésnek számít. Egy könnyűszerkezetes háznak jobb lehet a hőszigetelése, ráadásul kisebb az ökológiai lábnyoma a csekélyebb anyagfelhasználás és az újrahasznosítható elemei miatt.
Több hasznos alapterület
A vékonyabb falak miatt adott bruttó alapterületből nagyobb nettó alapterületet tudunk kihozni, hiszen az építőanyagok kevesebb helyet foglalnak el.
Gyengébb hangszigetelés
A vékonyabb, könnyebb anyagból épült falak alapvetően rosszabb hangszigetelést biztosítanak, így valószínűleg megfelelő hangszigetelési technológiák alkalmazására lesz szükség az otthonunk nyugalmához. Emeletes könnyűszerkezetes épületek esetén különösen megfontolandó az emeleti lépészajcsökkentés.
Strapabíróság, élettartam
Míg a téglaépületek – megfelelő karbantartás mellett – generációkat szolgálhatnak ki épségben, addig a fém- és a faelemek fogékonyabbak a korrózióra, ráadásul a fa használata tűzvédelmi kérdéseket is felvet. Okos anyagválasztással, felületkezeléssel, rendszeres karbantartással viszont jelentősen megnövelhetjük ezeknek az anyagoknak az élettartamát is.
Fontos azonban, hogy a könnyűszerkezetes házak érzékenyebbek a zord időjárási körülményekre és környezeti hatásokra, úgymint a viharos szélre és a földrengésre, így bizonyos esetekben külön megerősítésre lehet szükség.
