Cement és beton: mi a különbség?
A cement és a beton két különböző – igen gyakran használt – építőanyag. Sokszor összetévesztik őket, pedig mind a beszerzésük, mind pedig az alkalmazásuk szempontjából jó, ha tudjuk, hogy mi a különbség közöttük.
A cement és a beton kapcsolata
A cement a beton egyik összetevője. Már a Római Birodalom idejében is használták kötőanyagként: zúzott kőből és égetett mészből készítették, ráadásul olyan időtállónak alkották meg, hogy a cementalapú betonból épült épületek közül sok még ma is áll – ilyen például a Pantheon. A cement önmagában is használható építőanyag.
A beton a nagyjából 10-15 százaléknyi cement mellett adalékanyagból és vízből készül. Cement helyett más kötőanyagot is lehet használni az előállításához, ám ez a leggyakoribb megoldás. Betont nem lehet kötőanyag – vagyis többnyire cement – nélkül keverni.
Miből áll pontosan a cement?
A cement alapanyaga az égetőkemencében igen magas hőfokon előállított szilárd klinker, amihez többek között mészkő, kalcium, alumínium, szilícium és vas szükséges. Az égetés után porrá őrölt klinkerhez gipszet adnak, hogy aztán vízzel keverve használják fel. Az úgynevezett hidraulikus cement víz hozzáadása után megkeményedve vízálló lesz, így stabil és időtálló építőanyagként szolgál. A cement másik fajtáját, a nem hidraulikusat ritkábban használják, mert lassabban szárad, és nem ideális nedves körülmények közötti használatra.
Mire jó a cement?
A cement védőréteg megóvhatja az épületet az időjárás viszontagságaitól és más romboló hatású környezeti tényezőktől. Emellett habarcsként is használható, vagy éppen csőillesztéseknél. Alkalmas többek között utak, kutat, alagutak és hidak előkészítésére is.
A mikrocementrendszerek pedig a legújabb trendek közé tartoznak lakásfelújításnál és építkezésnél, hiszen esztétikailag is vonzó megoldásként alkalmazhatóak csempére, gipszkartonra, laminált lemezekre vagy akár fémre is.
Miből készül a beton?
A beton keveréséhez száraz cement, sóder és víz szükséges. Az így kapott elegyből tetszés szerinti – és a funkciónak megfelelő – betondarabokat lehet formázni még a teljes megszilárdulás előtt. A kötési időt a gipsz mennyiségével lehet szabályozni, de szükség esetén cukorral vagy kalcium-kloriddal is gyorsítható. Különböző vegyi anyagok is kerülhetnek bele attól függően, hogy a betonnak nagyon hideg vagy nagyon meleg körülmények között kell tartósnak maradnia.
Mire használható a beton?
Akár egész épületek is megépíthetőek betonból, mint ahogyan utak, járdák vagy kocsifeljárók is. A beton igen változatosan használható, strapabíró és tartós építőanyag.
