Terasz hidegburkolása saját kezűleg
Nem feltétlenül könnyű feladat egy terasz hidegburkolása, de a legfontosabb alapszabályok betartásával és minőségi anyagok szakszerű használatával akár saját kezűleg is remekül sikerülhet.
Tervezés és előkészítés
Precíz tervezéssel és előkészítéssel elejét vehetjük annak, hogy az alsóbb rétegeknél felmerülő probléma az egész burkolatot elrontsa. Ez azért kiemelten fontos, mert nem „egyszerű” burkolati rendszerről van szó: egy terasz felületének ugyanis számos követelménynek kell megfelelnie, és egy beltéri burkolathoz képest nehezített körülményeket kell átvészelnie.
Például más a hőmérséklet és a páratartalom a felület két oldalán, aminek védelmet kell nyújtani a csapadék ellen, ráadásul hő- és páraszigetelő funkciót is elvárunk tőle. Éppen ezért a befejező burkolóanyagon kívül gondoljunk a megfelelő padlózatra, a párazárásra, a hő- és vízszigetelésre és a vízelvezető rétegre is!
Az aljzathoz: speciális, gyorsan kötő alapanyag
A hagyományos cementhabarcs sajnos nem feltétlenül bizonyul ellenállónak a hőmérsékleti változásokkal szemben, ráadásul lassan szárad, ami növeli a kockázatát annak, hogy időközben nem ideális időjárási körülmények lépnek fel, és ez a munkálatok elhúzódásához vezethet.
Az esővíz elvezetéséhez: alátétlemez lejtéssel
A megfelelő lejtés kialakítása nem csupán a fürdőszoba burkolásánál kulcsfontosságú, hanem a teraszon is, hiszen az esővíznek muszáj távoznia valahogy. Általában 1,5–2,5%-os lejtés tekinthető ideálisnak ahhoz, hogy ne alakulhassanak ki tócsák, amiknek a tartalma hosszú távon beszivároghat. Az aljzatra közvetlenül, megfelelő lejtéssel felhelyezett alátétlemez segít megelőzni ezt a problémát. Még jobb, ha egy 5 mm vastag cementesztrich réteget is felhordunk rá.
Vízelvezető réteg a hőszigetelés alatt
A hungarocell, vagyis az extrudált polisztirol csatornákkal az alján hiába tűnik logikus szigetelő megoldásnak az esetleg mégis beszivárgó víz elvezetésére. Hosszú távon speciális vízelvezető szőnyeggel vagy geoszövettel járunk a legjobban. Ennek a hőszigetelő és a vízszigetelő réteg közé érdemes kerülnie.
Tágulási hézagok és párazárás
A hőmérséklet ingadozásával együtt járó hőtágulás megváltoztathatja a kerámialapok alakját, így tágulási hézagokkal is célszerű számolnunk, ami nagyjából 5-6 négyzetméteres részek elkülönítését jelenti egymástól rugalmas tömítőanyaggal (lehetőleg nem ásványi fugával, mert az kevésbé bírja a fokozott kültéri igénybevételt). A csempék alatti vízszigetelés alá megfontolandó valamilyen rugalmas ásványi szigetelőanyag felhordása, amire speciális ragasztóval kerülhetnek fel a lapok.
Vízszigetelő perem
Gyakori kérdés, hogy a szigetelésnek milyen magasra kell felérnie a falakon ahhoz, hogy az esővíz ne folyhasson be a csempék határán. A 15 cm-es magasság a legtöbb esetben optimálisnak tekinthető a fal vizesedésének megelőzéséhez.
